mi a felsőoktatás »meghatározása és fogalma
Az oktatási rendszer a legtöbb országban több szakaszra oszlik: csecsemő-, alap-, közép- és felsőoktatásra. A felsőoktatás egyetemi szinten folyik, és az egyes országok jogszabályaitól függően meghatározott és változó időtartammal és szerkezettel rendelkezik.
A középfokú oktatáshoz való hozzáférés általános szabályaként előzetes hozzáférési tesztet hajtanak végre. A hallgatók, akik ezt sikeresen teljesítik, az általuk választott egyetemi tanulmányokat elvégezhetik, bár a felvételi vizsgákon elért érdemjegy meghatározó bizonyos tanulmányok megszerzéséhez.
A középfokú oktatás pedig szakaszok sorozatából áll, általában diplomából (a hagyományos alapképzésből), majd a mesterképzésből és a doktori fokozat lehetőségéből.
A felsőoktatás célja
Egyéni szempontból a felsőoktatás akadémiai képzést biztosít a hallgatónak a munkaerőpiacra való belépéshez. Ebben az értelemben kötelező tantárgyak és egyéb választható tárgyak sorozatát tanulmányozzák a hozzájuk kapcsolódó szakma gyakorlása céljából. Az egyetemi képzés megkezdése előtt a hallgatónak két releváns kérdést kell felmérnie: szakmai hivatását és személyes érdekeit, valamint a munkaerőpiac helyzetét a választott tanulmányokkal kapcsolatban.
A felsőoktatás keretein belül olyan kutatási feladatot hajtanak végre, amely kapcsolatban áll a társadalommal. Ez alapvetően azt jelenti, hogy az egyetemi kutatás meghaladja a diploma megszerzését vagy egy konkrét projekt megszerzését, mivel a kutatási feladat során megszerzett ismeretekből az egész társadalom profitál.
Vonatkozó szempontok
A felsőoktatás legalább három évig tart, és meghosszabbítható még néhány évre. Ez a körülmény azt jelenti, hogy a hallgatónak pontos információkkal kell rendelkeznie a különböző szempontokról: az állami és a magánegyetem közötti különbségről, az ösztöndíjpolitikáról, a nyelvek tanulmányozásáról vagy az egyetemi diploma érvényesítéséről más nemzetekben.
A hagyományos akadémiai képzés az elmúlt években jelentősen megváltozott, és napjainkban elterjedtek az érintkezés nélküli programok, az egyetemek közötti diákcserék vagy a tanulmányok meghosszabbítása más országokban.
A felsőoktatást szellemi szigorúságnak, a tanárok akadémiai szabadságának és az akadémiai ismereteket átható erkölcsi értékeknek kell irányítaniuk. Másrészt be kell építeni az innováción alapuló oktatási módszereket, valamint olyan megközelítéseket, amelyek elősegítik a kritikus gondolkodást és a kreativitást.
Fotók: iStock - Christopher Futcher / ismagilov
