a lényeg meghatározása

A lényeg fogalmát nyelvünkben alapvetően két értelemben használjuk. Egyrészt kijelöli mindazok a tulajdonságok és részletek, amelyeket a dolgok bemutatnak, és amelyek a dolgot azzá teszik, és nem mássá. Vagyis ezek a jellemzők, feltételek alapvetőek és fontosak, mert pontosan ezek teszik ismertté ezt a dolgot, a dolog természetének részei.. Másrészt pedig az esszencia szót használjuk a parfüm szinonimája, bár a lényeget a parfüm magasabb koncentrációja jellemzi.

A lényeg gondolata a filozófiatörténetben

Bár ez a szó a mindennapi nyelvben általános használatban van, és valaminek a lényegről vagy lényegéről gyakran beszélnek, a filozófia történetében fordult elő leginkább. A görög filozófusok már foglalkoztak a dolgok lényegének és a valóság egészének kérdésével. Így Platon megértette, hogy az egyetemes eszmék azok az esszenciák, amelyek lehetővé teszik számunkra a valóság magyarázatát. Arisztotelész a lényeg fogalmára hivatkozva említette valaminek a lényeges részét, és úgy vélte, hogy a filozófiai tevékenység alapvetően a valóság valódi lényegének kereséséből áll.

Arisztotelész szerint a lényeg gondolata lehetővé tette bármely valóság mibenlétének meghatározását (a lét mibenlétét, a világot vagy egy adott tárgyat). Más szavakkal, ahhoz, hogy valamiről beszéljünk, tudnunk kell, mi ez a valami, és ezért elképzelésünk van a lényegéről.

Filozófiai szempontból a lényeg fogalma bonyolult, mivel absztrakt kifejezés és meghatározása problematikus. A középkori keresztény filozófusok számára az igazi lényeg Isten volt. Az idő múlásával a lényeg eszméjét szembeállították egy másikkal, a létezéssel.

A lényeg filozófiai problémáját három szempontból közelítettük meg:

1) akik fenntartják, hogy létezik valódi lényeg (például Isten vagy valaminek a lényege),

2) akik úgy gondolták, hogy a lényeg kifejezés nem más, mint egy felekezet, amely a dolgokra utal, de a szoros értelemben vett lényeg nincs, és

3) azok a filozófusok, akik elutasítják a lényeg eszméjét, mivel úgy értékelik, mint egy empirikus tartalomtól mentes kifejezést, amely semmit sem tud megmagyarázni.

Ma a filozófusok már nem próbálják megmagyarázni a lényeg fogalmát.

A változást szorgalmazó helyzet

Azt is meg kell jegyezni, hogy bár valakinek a lényegét nem könnyű módosítani, megtörténhet. Normális esetben előfordul, hogy amikor egy személy életében valamilyen súlyváltozáson megy keresztül, vagyis amikor az élete sokkot szenved el személyes vagy szakmai szinten, akkor az egyén módosultnak láthatja lényegét.

Általában ez akkor tapasztalható, amikor az ember egyik pillanatról a másikra halad: nincs ereje szinte abszolút és teljes módon birtokolni. Valószínűleg az illető már nem olyan nyitott mások követelményei iránt, mint korábban, és éppen ellenkezőleg, inkább vonakodik attól, hogy valaki ellentmondjon valamilyen szempontból, amelyben nincs igaza.

Essence és parfüm

Bár ezt a két szót szinonimán használják, nem egyenértékű kifejezések. A parfüm a különböző illatok kombinációja, míg az esszenciák a növényekben található aromás anyagok.

Ezért minden parfümnek van egy alapvető alkotóeleme, amely a lényegét alkotja, és egy sor kiegészítő aromás anyag, amely jellegzetes aromát biztosít a parfümnek.


$config[zx-auto] not found$config[zx-overlay] not found