a multikulturalizmus meghatározása
Vitathatatlan tény, hogy a globalizált világban állandó átalakulásban élünk. A globalizációnak gazdasági, társadalmi és kulturális vonatkozásai vannak. A bolygó globalizációjának egyik következménye a multikulturalizmus, amelyet úgy határozhatunk meg, hogy ugyanazon a területen különböző kulturális hagyományok léteznek együtt.
A multikulturalizmus rövid leírása
Azok a társadalmak, amelyekben ugyanaz a társadalmi csoport dominál, és létezik vallás, nyelv és kultúra, a bolygó számos szegletében még mindig léteznek. A homogén társadalmi modellt azonban felváltja a többes társadalom modellje. Számos városban és országban a lakosság sok szempontból heterogén: nagyon különböző nyelvek, vallások, hagyományok és az élet megértésének módjai léteznek egymás mellett. Ezt a sokszínűséget a multikulturalizmus kifejezéssel alkották meg.
A multikulturalizmus valami több, mint az azonos földrajzi térben található kulturális hagyományok összessége. Valójában a multikulturalizmus magában foglalja az emberi sokféleség pozitív értékelését. Mondhatnánk, hogy ez egy olyan doktrína, amely megvédi a toleranciát, a tiszteletet és az együttélést a különböző kultúrák között. Ez a megközelítés feltételezi az összes kulturális hagyomány egyenlőségének védelmét, oly módon, hogy ne legyen egy a többi felett, hanem mindegyiket egyenlő alapon értékelik. A multikulturalizmus magában foglal bizonyos kultúrális relativizmust, vagyis annak megfontolását, hogy az egyik kultúra nem felsőbbrendű a másiknál, és következésképpen a szokások különbségeit el kell fogadni a tolerancia és a békés együttélés jeleként.
A multikulturalizmust néha lehetőségként értik, mivel ez azt jelenti, hogy a nagyon különböző kultúrájú emberek gazdagabb, plurálisabb, kozmopolita szellemű társadalmat alkothatnak.
A multikulturalizmus kritikája
A multikulturalizmus kívánatos helyzet, amennyiben a hagyományok sokféleségét tolerancia és tisztelet kíséri. Ha egy nagyváros szomszédságában különböző vallási hagyományok élnek együtt polgári és tisztelettudó légkörben, akkor a multikulturalizmus barátságos és gazdagító arcáról beszélünk.
A társadalmi jelenségek néhány elemzője azonban hangsúlyozza a globalizáció e jelenségének problematikus aspektusait. Ebben az értelemben van egy látens probléma a pluralitásban, és kérdéssorral fejezhetjük ki: két különböző kulturális hagyomány, amelyek értékelik a nők társadalmi szerepét, eltérően kompatibilisek-e? Elviselhető-e, hogy az emberi kollektíva a hagyományoktól függetlenül éljen? és még a hatályos törvényekkel ellentétes szokásokat is képes gyakorolni? Ésszerű-e toleránsnak lenni azokkal szemben, akik nem alkalmazzák a toleranciát?
Ezek a kérdések azt mutatják, hogy a multikulturalizmus nem mentes a konfliktusaitól. Valójában vannak konkrét példák, amelyek rávilágítanak az együttélés néhány problémájára a plurális társadalmakban (egyes nyugati országokban az afrikai származású lakosság klitorális ablációt folytat, amelyet a nyugati törvények büntetnek, és ami néhány afrikai országban elfogadott).
A multikulturalizmus konfliktusai és kiegyensúlyozatlansága egyesek számára nyilvánvaló bizonyíték arra, hogy a multikulturalizmusnak két arca van: az egyik barátságos, a másik konfliktusos.
Békéltető megközelítés
A multikulturalizmus mint ideális paradigma elképzelése és a pluralitás elutasítása között találhatunk egy köztes és egyeztető álláspontot. Ez abból állna, hogy összehangolják az ország törvényeinek a teljes lakosság általi tiszteletben tartását, abszolút toleranciával az összes társadalmi szektor sajátos szokásai iránt. Más szavakkal, arról lenne szó, hogy a törvény betartását összeegyeztethetővé tegyük a különböző világnézetekkel. Ez a harmónia nem utópisztikus ideál, mivel lehetséges volt az ókori Alexandriában, a középkori Toledóban, a XIX. Század végén Buenos Airesben, vagy a mai New York-ban, Londonban vagy Montrealban.
Fotók: iStock - Juanmonino / Rawpixel
