asszociatív tulajdonságmeghatározás

Az általunk kezelt számok matematikai tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyeket a számelmélet szakaszban tanulmányozunk, amelyet közismert nevén számtannak nevezünk. Először a babilóniaiak és a sumérok, később az egyiptomiak és a görögök használták a számokat.

Az általunk használt számokat valós számoknak nevezzük, amelyeket a tizedes rendszeren belül értünk meg. Ha grafikusan szeretnénk ábrázolni őket, megrajzolhatnánk egy olyan vonalat, amelyben a 0 köztes helyzetben lenne, balra pedig a -1, -2, -3 valós szám és balra a 0-tól jobbra 1, 2, 3 ... A valós számok halmaza számos tulajdonságot mutat be: a zár, a kommutatív, az asszociatív és az elosztó, amelyek egyes matematikai műveletekben teljesülnek, másokban nem.

A matematika tanulása során az iskolásoknak meg kell ismerniük a számtani műveletek sorozatát. Ahhoz, hogy a műveletek helyesek legyenek, tudnunk kell, hogy a számoknak milyen tulajdonságai vannak, vagyis mit lehet velük elvégezni. Ahhoz, hogy a gyermek megfelelő módon megérthesse a valós számok asszociatív tulajdonságának gondolatát, szükséges, hogy korábban egyszerű játékokkal ismerkedjen meg a számokkal, mivel a számok és azok szabályainak megértését csak a logikai gondolkodási szakasz.

Az asszociatív tulajdonság rövid magyarázata

Az asszociatív tulajdonság két műveletre, összeadásra és szorzásra utalhat. Az első esetben, ha három valós számunk van, akkor különböző módon kombinálhatók vagy társíthatók. Így (10 + 5) +15 = 10 + (5 + 15), oly módon, hogy ugyanazon számok két különböző társítási módban azonos eredményt kapjunk. Az asszociatív tulajdonság ugyanúgy alkalmazható a szorzásra, tehát (50x10) x 30 = 50 x (10X30). Végül az asszociatív tulajdonság elmondja nekünk, hogy egy három vagy több számmal végzett művelet eredménye független a számok csoportosításától.

Mely műveletekben nem teljesül az asszociatív tulajdonság

Láttuk, hogy az asszociatív tulajdonság az összeadást és a szorzást is megtartja. Más műveletekre azonban nem alkalmazható. Így a kivonásnál megtörik, mivel a 2- (4-5) nem egyenlő a (2-4) -5-vel. Pontosan ugyanez történik a megosztással is.

Az asszociatív tulajdonság gyakorlati példája

Ennek a tulajdonságnak a megértése segíthet a napi műveletek megoldásában. Gondoljunk egy gyümölcsösre, amelyben egy kertész 3 citrom- és 4 narancsfát ültetett, majd később 2 másik fát ültetett. Ezt ellenőrizhetjük, ha összeadjuk (3 + 4) + 2 = 3+ (4 + 2). Összegzésként elmondhatjuk, hogy amikor összeadnunk vagy szorozni kell, emlékeznünk kell arra, hogy a számokat a számunkra legmegfelelőbb módon lehet csoportosítani.

Fotók: iStock - Halfpoint / Antonino Miroballo


$config[zx-auto] not found$config[zx-overlay] not found