a kritikus pedagógia meghatározása
A pedagógia az a tudományág, amely általában az oktatást tanulmányozza. Ebben az értelemben a pedagógus sok más funkció mellett az iskolai környezet, a tanulmányi módszertan, a képzési projektek megtervezése, az iskolai útmutatás vagy a tanárképzés szakembere. Ennek az általános tudományágnak az egyik áramlata a kritikai pedagógia.
A kritikus pedagógia érdekében a hallgatóknak kritikus tudatosságra kell jutniuk oktatási szakaszukban. Ily módon a hallgatónak nemcsak elméleti ismereteket kell megszereznie és néhány vizsgát le kell tennie, hanem elő kell mozdítania képzését, mint az őt körülvevő valóságot ismerő egyén.
Főbb jellemzők és alapvető szempontok
- Szükséges a tanuló öntudatának edzése.
- A tanulási folyamat célja a társadalmi valóság átalakítása.
- Az oktatási rendszernek figyelembe kell vennie a meglévő társadalmi különbségeket, és olyan álláspontot kell képviselnie, amely elkötelezett az igazságosság és az igazságosság értéke mellett. A kritikus pedagógia teoretikusai, különösen a brazil Paulo Freir, megértik, hogy az oktatás a világ megváltoztatásának eszköze.
- A tanítási folyamatnak a hallgató önfejlesztésére kell összpontosítania társadalmi és kulturális kontextusában.
- A kritikus pedagógia alapvető szempontjainak a hallgatók részvételén, humanista képzésén, a társadalom átalakításán és a tanítás-tanulás kontextusba helyezésén kell alapulniuk.
- A hagyományos oktatási rendszer elősegíti az elnyomás és a versenyképesség kultúráját, és összekapcsolódik egy elidegenedett kultúrával. A kritikus pedagógia megpróbálja leküzdeni azokat a politikai, kulturális és gazdasági szempontokat, amelyek rontják az oktatási rendszert.
- A kritikus pedagógiát egy szigorúan oktatási mozgalmon túl kell érteni, mivel a 20. században jelent meg a neoliberalizmus, az imperializmus és a vallási fundamentalizmusok elleni küzdelemben.
- Az iskolamodell az uralmi kultúrát megkérdőjelező harcias kulturális cselekvésre irányul
Egyéb alternatív pedagógiai áramlatok
Vannak más áramlatok és pedagógiai megközelítések is, amelyek emancipáló látásmódot nyújtanak az emberről. A libertariánus pedagógia az anarchista ideológia ihlette és a társadalom egészének átalakítását keresi. Az Új iskola olyan modell, amely megkérdőjelezi a hagyományos iskola érvényességét. A Montessori-módszer ösztönzi a hallgatók autonómiáját. A kritikus pedagógiához hasonlóan az alternatív áramlatok többi része az oktatásra, mint a társadalmi valóság átalakító eszközére fogad.
Fotó: Fotolia - Ratoca