misztikus meghatározása
A misztikus alatt mindent értenek, ami összefügg a miszticizmussal, azzal a szellemi kapcsolattal, amelyet az egyének a földönkívülivel kialakíthatnak. A misztikus kifejezés minősítő jelző, amelyet tehát olyan emberek vagy helyzetek jelölésére használnak, amelyek a misztikához vagy a miszticizmushoz kapcsolódnak.
A misztikus kifejezés a görög myo-ból származik, ami azt jelenti, hogy becsukja a szemét, és a myeomai-ból, ami azt jelenti, hogy beavatott.
Az élmény misztikus, ha ész vagy érzék által nem ellenőrizhető, mivel spirituális önismeretből származik
Amikor egy emberről mint misztikusról beszélünk, akkor egy olyan személyre utalunk, akinek magas fejlettségű lelki oldala van, talán több, mint az átlagember, és aki nemcsak a cselekedetekből, hanem az ilyen cselekedetekből mutatja be ezt a szellemiséget vagy kapcsolatot a földi életen túl. imádságként, odaadásként vagy szenvedélyként imádják tárgyukat, de sokszor öltözködésben, kommunikációban is, meglehetősen békés, nyugodt vagy nyugodt attitűdökben, amelyekkel rendelkezik, és amelyeknek kétségtelenül köze van ehhez az intim kapcsolathoz. azzal, amit ésszerűen nem tudunk megérteni.
Sokszor a jelenlegi társadalom, amelyben élünk, megfeledkezik egy misztikus oldal figyelembevételéről, egyre jobban érdeklődik a földi vagy anyagi dolgok vagy aggodalmak iránt. Éppen ezért, ha az ember magas szintű miszticizmusban szenved, vagy misztikus embernek tartja magát, hajlamos összecsapni a többi emberrel, mind jóban, mind rosszban. Így egy misztikus ember könnyen különböző típusú gúny tárgyává válhat, mert az emberek abbahagyják azt az odaadást vagy szenvedélyt, amelyet úgy éreznek, hogy szokatlan emberként értik. Máskor a magas szintű miszticizmusban szenvedő embert sokan az élet érdekes példájának tekinthetik, amely a valóság megközelítésének másik módját javasolja, és amely sok értelmes ötletet ad hozzá.
Misztikák a keresztény vallási hagyományban
San Juan de la Cruz és Santa Teresa de Jesús a tizenhetedik század spanyol irodalmárai voltak, és mindketten mély lelki aggodalmakat fejeztek ki munkáikban. Ebben az értelemben a saját lelkükben keresték az egységet Istennel.
Más szavakkal, az ésszerűségtől és az érzékektől eltekintő internalizálási folyamat révén spirituális kutatásba kezdtek, más néven isteni megvilágításként. A miszticizmusban az a szándék, hogy az emberi lélek kapcsolatba lépjen Isten lelkével, és ez az egyesülés az egységes út. Meg kell jegyezni, hogy a keresztény hagyományban az ima a misztikusok egyik módja.
A keleti hagyomány szerint
Egyes keleti vallásokban és filozófiákban híveit misztikusoknak tekintik, mivel igyekeznek kiteljesedést és belső boldogságot elérni. A Védák indiai hagyományában és a buddhizmusban e megközelítés mentén léteznek megközelítések. Bizonyos meditációs technikák vagy jóga gyakorlatok a misztikus létérzetet tartalmazzák.
Ugyanakkor a buddhizmus magasabb tudatállapotai a szellem és a kozmosz végtelen tudata közötti interakció egyformái.
A filozófiában
Általános értelemben a misztika mint személyes attitűd egy lelki jellegű tevékenység végzésére összpontosít annak érdekében, hogy az emberi lélek összeolvadjon a világot irányító istenséggel vagy erőkkel.
Ez a megközelítés az ókorban a neoplatonikus iskola része volt, mivel ennek az áramlatnak a filozófusai a lélek belső megvilágosodását keresték, és ezért az intuitív intelligenciába, és nem pusztán racionális intelligenciába mélyedtek.
A misztikus belső tapasztalatai analitikus értelemben nem magyarázhatók, és szavakkal sem fejezhetők ki. Olyan dolog, amiről nem lehet beszélni, de érezhető.
Végül néhány filozófus megkérdezte, hogy a misztika a tudás egyik formája, vagy egyszerűen a transzcendencia kifejezésének egyik módja.
