a végtelenség meghatározása
A végtelen fogalma matematikai és filozófiai szempontból egyaránt megérthető. A végtelen meghatározható, mint minden, aminek nincsenek korlátai, a latin szóból származik végtelen, vagy ennek nincs vége. A végtelen fogalma kétségtelenül nagyon összetett és absztrakciós fogalom, mivel semmi sem tekinthető ilyennek.
Az emberi lény a történelme során megpróbálta meghatározni a végtelen fogalmát a filozófiai kérdések és a matematika vonatkozásában. Ebben az értelemben a fogalom mindkét aspektusa összeáll, ha absztrakcióként értjük. A végtelen minden esetben azt képviseli, amelynek nincs se kezdete, se vége, amely állandó folytonosság, amelynek fejlődésében nem határozható meg végpont.
A végtelenség fogalma sok kultúrára és civilizációra vonatkozik, ami magához az élethez kapcsolódik, mivel az élőlények létét a születés, a fejlődés és a halál örök körforgásától kezdve képviselik, különösen azoknál a vallásoknál és kultúráknál, amelyek hitüket a halálon túli életben tartják. Ugyanakkor a végtelent a világűr képviselheti, amelynek korlátja még nem ismert, és amely mérhetetlen térként jelenik meg az emberek szemében.
A végtelent mindig a nyolchoz hasonló szimbólum képviseli (8), amelyben láthatóvá válik, mivel nincs kiindulási vagy végpont, és mivel mindaz, ami a vonallal jelölt téren belül történik, tovább folytatni fogja a keringését benne.
Végül elmondhatjuk, hogy a végtelenség fogalma a matematika, a fizika és más tudományok területére vonatkozik. Bennük a végtelenség megközelítése az absztrakcióhoz és az azt képviselő absztrakt jelenségek (például többek között periodikus számok) magyarázatának kísérletéhez kapcsolódik.