az elővigyázatosság elvének meghatározása
A tudományos közösség nagy része megerősíti, hogy a bolygó fenntarthatóságát komoly veszély fenyegeti. A természeti erőforrások felhasználásával járó ipari folyamatokat a környezet nyilvánvaló romlása kíséri.
Az ENSZ által támogatott és a brazíliai Rio de Janeiro városban 1992-ben megrendezett "Földcsúcson" az elővigyázatosság elvéről állapodtak meg. Eszerint, ha nyilvánvaló fenyegetés vagy visszafordíthatatlan károk vannak, amelyek veszélyeztetik a környezetet, a tudományos bizonyítékok hiánya nem jelenthet akadályt a romlás és a környezetromlás megelőzését célzó intézkedések elhalasztásában.
Következésképpen az elővigyázatosság elve kötelezi minden olyan tevékenység törlését, amely veszélyt jelent a környezetre, még azokban az esetekben is, amikor a tudományos bizonyítékok nem meggyőzőek.
A nemzetközi menetrend alapvető szakasza
A tudósok tudják a káros hatások nagy részét, de a tudománynak néha nincs meg a szükséges magyarázat. Ezért tanácsos olyan óvintézkedéseket elfogadni, amelyekkel a bolygó javára lehet cselekedni.
Ez az elv az egész társadalom felelősségének felhívását jelenti
Az elővigyázatosság elve nem egyszerűen egy nemzetközi csúcstalálkozó sajátos szakasza, sokkal inkább egy üzenet, amely emlékeztet bennünket arra, hogy a társadalomnak milyen szerepet kell betöltenie a bolygó fenntarthatóságát veszélyeztető fenyegetések leküzdésében.
Ebben az értelemben mindannyiunknak meg kell akadályoznunk tetteink lehetséges káros hatásait. Így egy új technológia vagy új kémiai eljárás alkalmazása előtt minden egyén felelőssége megvizsgálni más lehetséges alternatívákat, beleértve a nem cselekvés alternatíváját is.
Ez az elővigyázatosság elve megpróbálja megakadályozni, hogy a tudományos korlátok alibikké váljanak a környezeti tétlenség miatt.
A tudományos bizonytalanság problémája
A tudományos tevékenységnek a bizonyítékok és bizonyosságok felkutatásában kell orientálódnia. Ez a cél azonban nem mindig valósul meg. A bolygó fenntarthatóságával kapcsolatos bizonytalanságok nem vezethetnek passzív hozzáálláshoz.
Az elővigyázatosság elve fékezésre szolgál rendkívül súlyos helyzetekben. Tehát, ha az emberi cselekvés a környezet nyilvánvaló romlását okozza, ne várjon tudományos kutatást, amely bizonyítja a cselekvés és az okozott kár közötti okozati összefüggést.
Ha valami nyilvánvaló és visszafordíthatatlan egészségkárosodást okoz (például az azbeszt használata az építőiparban), nem tűnik ésszerűnek azt mondani, hogy az azbesztet nem szabad betiltani, mert ennek az anyagnak és a ráknak vagy másnak az okozati összefüggései még mindig nem ismertek. .
Fotó Fotolia - ilcianotico
