nyolcszög, eneagon, decagon meghatározása
A sokszög egy lapos geometriai ábra, amelyet különböző összekapcsolt szegmensek határolnak.
Mindegyiket oldalak vagy szegmensek alkotják, az oldalak csúcsai vagy egyesülési pontjai és a szögek, vagyis azok a terek, amelyek két pontban egyesített sugarak között képződnek.
Osztályozásukat tekintve szabályosra és szabálytalanra oszlanak (ha az összes oldal és szög egyenlő, akkor ez egy szabályos sokszög). Osztályozásuk másik módja az általuk bemutatott oldalak száma. A nyolcszög, az enegon és a tízszög sokszög, amelyeknek nyolc, kilenc és tíz oldala van.
Nyolcszög
Ez a geometriai ábra akkor szabályos, ha oldalai és szögei egybevágnak, vagyis egyenlőek.
Szöge mind 135 fokos, belső részén pedig nyolc háromszöget lehet kialakítani.
A kerületének kiszámításához megszorozhatja az oldal hosszát nyolcmal. Területének kiszámításához a kerületet meg kell szorozni az apothem kettővel osztva (az apothem a sokszög közepe és az ábra mindkét oldalán lévő középpont közötti távolság).
Más ábrákhoz hasonlóan tökéletes kerületet lehet rajzolni az oldalain belül vagy kívül. Ha ennek a sokszögnek az oldalai nem egyenlőek egymással, akkor a nyolcszög szabálytalan.
Eneagon vagy nonagon
Ahogy a neve is sugallja, ennek a geometriai ábrának kilenc oldala és kilenc csúcsa van.
Ha minden oldala azonos hosszúságú és belső szöge egyenlő, akkor ez egy szabályos ábra. Mindegyik szöge 140 fok.
Ha mindkét oldal hosszát megszorozzuk kilenczel, megkapjuk a kerületet. Nyilvánvaló, hogy az eneagon lehet szabálytalan.
Tíz szög
A görög deca előtag azt jelzi, hogy ennek az ábrának tíz egyenlő oldala van.
Ennek a sokszögnek tíz csúcsa, tíz szöge és harmincöt átlója is van.
A terület kiszámításához ismerni kell az oldalak vagy az apothem hosszát.
A matematikán túl
A különböző geometriai ábrák a műszaki rajz alapvető "eszközei", és egy építészeti tervezés megtervezésére vagy a mindennapi élet mindenféle tárgyának tervezésére szolgálnak. Hasonlóképpen, a természet nagyon egyedi geometriai formákat mutat be, például a méhsejtek hatszögletű alakját vagy az állat- és növényvilág néhány anatómiai szerkezetét.
A természetben lévő geometriai mintákat fraktálként ismerik. A fraktálok ismerete nagyon hasznos a szeizmológiában, a biológiában vagy a földi mérések bármely formájában. A fraktálok ismerete lehetővé tette számunkra, hogy jobban megértsük a természet rendjét.
Fotó: Fotolia - ngaga35
