tájfun meghatározása
Ezután az alacsony légköri nyomás és a környezet nedves levegőjének kondenzációja, amely nagy fontosságú és erőteljes esőkké alakul át, ennek a klimatikus jelenségnek a kiváltói. A tájfunok általában nyílt vízi környezetben, például a tengerben vagy az óceánban képződnek, és a szárazföldre vagy a kontinentális területekre is eljuthatnak, attól függően, hogy milyen erővel fejlődnek ki mozgás közben. Némelyikük elveszíti a sebességet és az erőt, mielőtt a földre érne, ezért ártalmatlanok, míg mások a földre érve egyre nagyobb erőszakot adnak, rendkívül veszélyesek és károsak.
A tájfun egy rendkívül erős szél az alacsony nyomású régió körüli levegő megfordulása következtében. Mondhatnánk, hogy a tájfunok a Csendes-óceánhoz, a hurrikánok pedig az Atlanti-óceánhoz vezetnek. Mivel pontosan a tájfun egy jellemző ciklon, amelyet Ázsia keleti partjai szenvednek el, és a a szelet kísérő szelek és viharok virulenciája.
A tájfunok jellemzői és hatása a szárazföldre
A tájfunok a trópusi területekre jellemzőek, mivel ideális éghajlati és légköri viszonyaik vannak a viharok kialakulásához és az állandó párás levegő kondenzációjához. A tájfunok egyik legjellegzetesebb jellemzője, egy olyan elem, amely megkülönbözteti más jelenségektől, például a szökőáraktól vagy az árapályhullámoktól, hogy a tájfunok általában szelekből és viharokból állnak össze, amelyek koncentrikusan vannak felépítve és mindig üres középpontot tartanak fenn. Ahogy teret és erőt nyernek, ezek a tájfunok egyre jobban láthatóvá válnak a radarokon és a speciális berendezéseken, az összegyűjtött felhőmennyiségnek köszönhetően.
A tájfun nagyon gyors szeleket, nagyon magas hullámokat, tornádókat és szakadó esőket képes előidézni, amelyek a lakosság elütésekor képesek elképzelni a leghatásosabb következményeket, amelyek elképzelhetők, többek között: lakosság temetése víz alá, házak felszámolása és bármilyen más típusú szilárd szerkezet.
Meg kell jegyezni, hogy amikor behatolnak a szárazföldre, erejük csökkenni kezd, és ez a magyarázat arra, hogy a part menti területeket mindig a leginkább érintik, míg a szárazföldi területeket csak kisebb mértékben.
Osztályozás
A hurrikán skála Saffir-Simpson A tájfun erősségének mérésére nemzetközileg használják a skálát. A. Fejlesztette ki Herbert Saffir amerikai mérnök és Robert Simpson meteorológus 1969-ben. A következő szinteket szemléli: 1-től 5-ig, az 1. szám a leggyengébb kategória, az 5. szám pedig a legfontosabb hatás- és kárszint.
Az Andrew hurrikán, amely 1992 augusztusában sújtotta az Egyesült Államokat, a Mitch hurrikán, amely 1998-ban sújtotta Közép-Amerikát, a Katrina hurrikán, amely 2005-ben szintén súlyosan sújtotta az Egyesült Államokat, valamint a legutóbbi Haiyan tájfun, amely 2013 novemberében pusztított a Fülöp-szigetek több tengerparti városában e skála legmagasabb kategóriájába tartozik, 5. szám.
Bár az 5. kategóriába felvett és óriási károkat okozó ciklonok meglehetősen ritkák és nem fordulnak elő folyamatosan, érdemes megjegyezni, hogy amikor előfordulnak, képesek megrázó kárt okozni az infrastruktúrában és több ezer ember életét veszteni. menj tovább a legjobb minta Haiyan ezekben a napokban Fülöp-szigetek annak már megvolt tízezer halottat hagyott, és városokat teljesen elpusztított.
Tanulmány és jóslat
A tájfunok kétségtelenül az egyik legtöbbet elemzett és kutatott klimatikus jelenségek a tudósok részéről. Az ebben az értelemben bekövetkezett technológiai fejlődésnek, többek között műholdaknak, érzékelőknek, kifinomult számítógépeknek, szimulációs programoknak, többek között eszközöknek és eszközöknek köszönhetően ezek a jelenségek előre megjósolhatók, bár természetesen ezen túl néha erőszak, amelyik cselekedet az, ami meglehetősen nehéz megjósolni, és általában olyan, hogy semmit sem lehet tenni annak óriási járulékos kárainak elkerülése érdekében.
Megnevezés
Hosszú ideje bevett gyakorlat a megnevezés saját nevek trópusi ciklonokhoz, hurrikánokhoz és tájfunokhoz, amelyek feladata az érkezésük médián keresztüli terjesztésének megkönnyítése, fontos entitás biztosítása számukra, a lakosság figyelmen kívül hagyása mellett, biztosítási kárigények megindítása többek között. Közben ez az Meteorológiai Világszervezet aki felelős e nevek eldöntéséért.
A Fülöp-szigetekre sújtó és pusztító Haiyan tájfunról külön cikkünk van.
