az induktív érvelés meghatározása
Az okoskodás magában foglal egy szellemi tevékenységet, amely némi szellemi erőfeszítést igényel. Ebben az értelemben az érvelés és a gondolkodás olyan, mint a kifejezések, de nem teljesen ugyanaz. Gondolhatunk valamire (például egy bizonyos tárgyra), de ez nem jelenti azt, hogy érvelnénk. Minden érvelés feltételezi az ötletek megjelenítését egy bizonyos eljárással vagy módszerrel. Ezért kétféle érvelésről beszélünk: induktívról és deduktívról.
A tizenhetedik század tudománya induktív érvelésen alapult
Tudományos szempontból az induktív gondolkodás a tizenhetedik századtól alakult ki Francis Bacon filozófus közreműködésével. Ez a filozófus úgy vélte, hogy általános következtetésekre lehet jutni olyan táblázatokon keresztül, amelyekben az adatokat szisztematikusan és rendezett módon gyűjtik a tanulmányozottakkal kapcsolatban.
Az induktív módszer vagy érvelés
Általánosságban elmondható, hogy ez az érvelési forma az adott részről az általánosra terjed. Így bizonyos esetekből bizonyos szabályszerűség figyelhető meg közöttük, és ez a logika teszi lehetővé általános következtetés levonását. Más szavakkal, a konkrét eseményeket részletesen megfigyelik, és ezt követően törvényt javasolnak, amely megmagyarázza az ilyen események szabályszerűségét.
Az indukció kritikája
Az indukció általános törvényeket hoz létre a valós események megfigyeléséből. Ezért ez egy általánosítás, amely hamis lehet. Következésképpen az induktív módszer következtetései vagy törvényei valószínűek, és csak addig érvényesek, amíg nem jelenik meg olyan eset, amely ellentmondana az általánosításnak. Az induktivizmust bírálták mint érvényes érvelési stratégiát, mert számos hiányossága van.
Felvethetünk bizonyos kritikákat, amelyek feltárják az induktív gondolkodás gyengeségét
1) Ha konkrét esetekből való kísérletezésről van szó, akkor feltehetjük magunknak a kérdést, hány esetnek kell része lennie egy kísérletnek, néhány, ezer vagy millió,
2) Ha az induktív elemzés a tények megfigyelésén alapul, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az érzékek megtéveszthetnek minket,
3) Semmit nem lehet szigorú módon megfigyelni, ha mentálisan nem része egy korábbi magyarázó elméletnek, amely lehetővé teszi a valóság megfigyelését, így a tiszta megfigyelés nem létezik, és mivel nem létezik, nem ésszerű, hogy ez alapvető fontosságú elem a vizsgálatban.
Fotó: Fotolia - Neyro
