a bőráruk meghatározása
Az ókortól kezdve az ember edényeket készített mindennapi feladataik megkönnyítésére vagy egyszerű díszdíszként. Az egyik leggyakrabban használt bőr a bőr, amellyel táskák, övek, pénztárcák, cipők vagy díszdarabok készíthetők. Az ezzel az anyaggal foglalkozó kézművesek bőrtermékeket szentelnek. A legtöbb darabban dombornyomott rajzok találhatók domborműben.
Ez a franciákból származik, konkrétan a maroquin vagy maroc (marokkói vagy marokkói) szóból. Ez a név egy történelmi ténynek köszönhető: a bőrt domborító nagy mesterek Marokkóból érkeztek.
A cserző az a kézműves, aki létrehozza a bőrdarabokat a bőrműves számára, hogy eredeti darabokká alakítsa őket
A bőrt néhány állat, például juh, kecske vagy kos nyersbőréből nyerik. A bőr megszerzése és a haj vagy gyapjú következetes eltávolítása után a bőr barnulási folyamaton megy keresztül, és végül ellenálló bőrdarabbá válik. A bőrnek mindenféle edény kezeléséhez ideális textúrája mellett kellemes illata van.
A bőrdarabok öntéséhez használt szerszámok közül a legfontosabbak a pengék (ezzel a műszerrel a formák kivágásra kerülnek), a darabok perforálásához szolgáló ütők, a szalaglyukasztók, a lyukasztók, a tűk. . Természetesen fogót, ollót, fém vonalzót és kalapácsot is használnak.
Egy kis történelem
Az első bőrtermékeket több mint 8000 évvel ezelőtt kezdték gyártani a bolygó különböző területein, különösen a Közel-Keleten és Afrikában. Kialakultak a barnulás kezdetleges technikái, és idővel egy kifinomultabb tevékenység kezdődött, a bőráruk. Ez a kézműves alkotás a középkorban Észak-Afrikában és az Ibériai-félsziget déli részén alakult ki teljesen. A dombornyomott bőrből készült darabok divatossá váltak mind a muszlim, mind a keresztény világban.
A középkori bőrgyárak és bőrművesek céhei a jelenlegi műhelyek történelmi előzményei. Sok más kézműves tevékenységhez hasonlóan ez is meggyengült a nagyüzemi gyártás és a bőrt felváltó szintetikus anyagok megjelenése következtében.
Jelenleg nagyon kevés erre a tevékenységre elkötelezett kézműves folytatja a hagyományos technikák alkalmazását, mivel léteznek olyan multifunkcionális gépek, amelyekkel kevesebb darabot használva nagyobb darabszámot lehet előállítani.
Fotolia fotók: Anton / Alfa27
