terepi napló meghatározása
A terepi napló olyan dokumentum, általában egyszerű jegyzetfüzet, amelyben a kutató releváns adatokat rögzít arról a helyről, ahol információkat gyűjt.
A napló kifejezést azért használják, mert a használt dokumentum a személyes naplóéhoz hasonló funkcióval rendelkezik. A mező szót azért használják, mert a naplóbejegyzések a terepi munka összefüggésében készülnek, vagyis egy olyan helyen, ahol számos tapasztalat tapasztalható. Ebben az értelemben a mező kifejezés utalhat tanteremre, szabadtéri helyszínre, dzsungel területére, városi enklávéra és végső soron minden olyan helyre, ahol helyszíni vizsgálatot végeznek.
A helyszíni naplónak különleges szerepe van a vizsgálati folyamatban
Előre láthatólag egy zoológus, botanikus, antropológus vagy régész terepi folyóiratot használ kutatási tevékenysége során. A naplóba mindent leírnak, amit később a hagyományos munkahelyükön vagy a laboratóriumukban elemeznek.
A naplóban konkrét adatokat gyűjtenek, helyzeteket rajzolnak, vázlatokat készítenek, ötleteket írnak le, és röviden összefoglalva: a kutatási folyamatban esetlegesen releváns információkat rögzítik egy papírlapra. Ebben az értelemben a terepi napló a legtöbb tudós munkaeszköze, akiknek közvetlenül és nem csak elméleti szempontból kell ismerniük a helyet. Mondhatni, hogy ez az eszköz lehetővé teszi a diagnózis megszerzését a tanulmányozottakról, legyen szó akár állatok, növények, régészeti maradványok vagy emberi csoportokról.
A terepi napló tudománytalan aspektusa
A terepi naplónak nincs egyetlen modellje. Valójában minden kutató sokféleképpen használhatja. Rendszerint szigorúan objektív, tudományos értékű adatok megszerzésére irányul. Bizonyos esetekben ezekben a füzetekben szubjektív kérdések egész sora épül be, különös tekintettel a kutató személyes benyomásaira.
Nem szabad megfeledkezni arról, hogy sok kutatómunka végül irodalmi esszévé válik, amelyben a szubjektív elemek a szigorú kutatásokat díszítik.
Charles Darwin naplóinak példája
Charles Darwin az angol természettudós volt, aki kidolgozta a természetes szelekció elméletét, és az evolúció elméletének atyjaként ismert. Elméletének kidolgozása érdekében évekig utazott a bolygó különféle helyeire.
Útja során Darwin terepi naplót (más néven utazási naplót) vezetett, amelyben szigorúan tudományos adatok sorozatát és egyúttal személyes tapasztalatait is feljegyezte. Így munkájának olvasója megismerheti tudományos megközelítésének elméleti kérdéseit, valamint azt a történelmi és személyes kontextust, amelyben a kutatás zajlott.
Beszámolóiban Darwin természettudós és történész, vagyis a természetet megfigyelő tudós, ezzel párhuzamosan pedig korának krónikása, aki mindent kommentál, ami körülötte történik.
Fotók: iStock - jxfzsy / lechatnoir
