a metrológia meghatározása
A mindennapi életben nagyon rendszeresen mérünk. Akkor tesszük, amikor megmérjük a vásárolt gyümölcsöt, amikor megfigyeljük járművünk sebességét, vagy amikor mérjük a testhőmérsékletet, amikor fizikai kellemetlenséget érzünk. Pontos méréseket kell végeznünk, különben nem tudnánk objektíven felmérni a mindennapi élet bizonyos helyzeteit.
Más szavakkal, napi döntéseink nagymértékben függenek az elvégzett mérések eredményeitől.
Magában foglalja azt a tudományos ágat, amely a különféle mérőrendszerek vizsgálatára összpontosít. Ez egy segédtudomány, mivel az általa szolgáltatott adatok mindenféle tudományágra alkalmazhatók.
Általános elvek
Ennek a tudománynak a fő célja minden mérés helyes értékelése. Ennek érdekében mutatók vagy paraméterek sorozatát kell figyelembe venni. Először is, egy ismételt mérésnek mindig ugyanazokat az eredményeket kell adnia (a metrológia nyelvén ezt a jellemzőt ismételhetőségnek nevezik).
Másrészt szükséges, hogy a mérésekben legyen időbeli stabilitás (ha valamit ugyanazzal a műszerrel sokszor mérek, akkor az eredménynek mindig azonosnak kell lennie).
Nyilvánvaló, hogy az alkalmazott referenciáknak vagy szabványoknak ismert értékekkel kell rendelkezniük (például a kilogramm globálisan elismert szabvány).
A metrológia egyik legrelevánsabb aspektusa a pontosság, vagyis, hogy a mérés nem tartalmaz semmiféle hibát (például a standard kilogramm egy prototípus, amelyet a párizsi Nemzetközi Súly- és Mérőirodában találtak, és egy kilogramm összehasonlítható ennek a szervezetnek a prototípusával).
Meg kell jegyezni, hogy mindenféle nagyságrendű minta létezik, legyen az fizikai vagy kémiai.
Különböző megközelítések és kulcsfontosságú szempontok
A tudományos ismeretek bármely más területéhez hasonlóan ennek a tudományágnak is különböző ágai vannak. A legfontosabbak három: ipari metrológia, tudományos metrológia és jogi metrológia.
A metrológia sajátos terminológiájában speciális fogalmakat használnak, amelyek közül néhány a következő: a befolyás nagysága, a valós érték és a névleges érték, a kalibrálás, a mérési reprodukálhatóság, a legnagyobb megengedett hiba vagy a mérési bizonytalanság.
Végül meg kell jegyezni, hogy három mérési egység létezik: a metrikus rendszer, az angol rendszer vagy az USCS és a nemzetközi rendszer vagy az SI.
- A metrikus rendszer két egységen alapszik, a mérőn és a kilogrammon.
- Az angol rendszer hüvelykeken és yardokon alapszik.
- Az SI a metrikus rendszer korszerűsített változata, amely 1960 óta létezik (ez a mérési modell a mérőt használja a hosszúság mértékegységeként, a kilogrammot a tömegre, a másodikat az időre, az ampert az elektromos áramra és a kelvint a hőmérsékletre. ).
Fotók: Fotolia - Nikolai Titov / Industrieblick
