a szekularizmus meghatározása

Azt mondják, hogy az ember világi, ha meggyőződése és értékei teljesen függetlenek egy vallástól. Ebben az értelemben a szekularizmus intellektuális és erkölcsi hozzáállás. Ez a hozzáállás az egyén autonómiájának megvédéséből áll a különböző vallási vallomások tekintetében.

Általános szempontok

A szekularizmus nem úgy tesz, mintha a vallással ellentétes lenne, de ez a megközelítés hangsúlyozza a vallás és más területek, például a politika vagy az oktatás közötti elválasztást.

A szekularizmusban az állam és az egyház egyértelmű elválasztását védik. A legtöbb alkotmányos szövegben ez a szétválasztás kifejezetten megalapozott, és ily módon az a szándék, hogy semmiféle meggyőződés ne róható ki a lakosság egészére. Azok, akik szekulárisnak tartják magukat, megértik, hogy az egyének vallási preferenciáinak magánéletük részét kell képezniük, ezért nem szabad beavatkozni a civil és a vallási szféra között.

A véleménynyilvánítás szabadsága is ihlette. Figyelembe kell venni, hogy Európában és általában a világban a vallási megközelítések magyarázó modellként szolgáltak bármilyen típusú meggyőződéshez vagy megközelítéshez. Érdemes emlékezni arra, hogy az evolúció tudományos elmélete kezdetben ütközött a bibliai hagyományokkal.

A szekularizmus gondolatát nem szabad összekeverni az ateizmussal

Egy ateista ember tagadja Isten létezését, míg a világi úgy véli, hogy a politikai hatalomnak a teljes lakosságot képviselnie kell, függetlenül az egész társadalom többségi vallásától.

A szekularizmussal ellentétes gondolat a konfessionionalizmus lenne. Ez azt védi, hogy az állam szerveződésének alapelveinek összhangban kell lenniük egy bizonyos vallás egyes meggyőződéseivel.

A spanyol állam ma felekezet nélkülinek nyilvánítja magát, de a spanyol állam évszázadok óta a katolikus gyónás elvei szerint szerveződött.

A világi gondolkodás eredete

A XVIII. Századi felvilágosítástól kezdve néhány filozófus a történelem során a politikai hatalom és a vallási hatalom együttélését kezdte elemezni.

Olyan filozófusok, mint Voltaire és Kant, azt állították, hogy a politika és a vallás szoros kapcsolata óhatatlanul dogmatikus és totalitárius álláspontokhoz vezetett. Ilyen módon a szekularizmus azt állította, hogy az államnak mint az egész közösséget képviselő intézménynek nem kell a vallási rend erkölcsi kritériumaitól függenie.

Fotó: Fotolia - swillklitch


$config[zx-auto] not found$config[zx-overlay] not found