kristálydefiníció
A kristály szilárd test, amelynek lapos és jól formált felülete van, egyenes élekkel és éles csúcsokkal. A mindennapi életben kristályok vesznek körül minket (a konyhában használt konyhasó, a cukor, az érmékben, a test csontjaiban vagy az építkezéshez használt anyagokban találhatók).
A kristályrajz az a tudományos tudományág, amely a kristályok jellemzőit és tulajdonságait tanulmányozza.
A kristályban legfontosabb a szerkezetének ismerete, amely meghatározza fizikai vagy kémiai tulajdonságait. Ebben az értelemben figyelembe kell venni, hogy a kristálynak szabályos geometriai alakja van.
Kristályok és ásványi anyagok
A kristályok iránti érdeklődés az ásványi anyagok tanulmányozásából ered. A középkor alkimistái azon tűnődtek, miért van minden ásványnak bizonyos geometriai szerkezete. A középkori tudósok nem tudtak válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. A későbbi évszázadokban kezdték megérteni az anyag konfigurációját. Ily módon megfigyelték, hogy a kristályos anyag periodikus sorrendben létezik. A kristálytan válaszolt erre a megfigyelésre, és ez a tudományág leírja, hogyan képződik a kristályos anyag, mi a szerkezete és hogyan szerveződik. Ily módon a kristály homogén szilárd anyagként értelmezhető, amelynek polihéderes morfológiájában belső rend van.
A kristály megkülönböztetése az ásványtól és az ásványtan szerepe
A kristály definiálásával már meg lehet érteni, mi az az ásvány, amely természetes eredetű kristályos szilárd anyag. Mondhatni, hogy az ásványtan az a tudás lenne, amely az egyes ásványok kémiai összetételét, szerkezetét, eredetét és tulajdonságait tanulmányozza kristályos összetételéből.
Kristályográfia, az elemzés még nagyobb lépése
A kristályrajz túlmutat az ásványtanon. Valójában manapság az anyagok tudományáról beszélnek, amelynek célja az új technológiák és az ipar számára alkalmazható új anyagok létrehozása. Ennek a tudománynak néhány példáját kiemelik a nanotechnológia vagy a félvezetőképesség.
A szén esete
Konkrét példa lenne a szén esete. Amikor a szén egy bizonyos szerkezetté kristályosodik, ásványi anyagot, gyémántot (a legnehezebben ismert ásvány) képez. Ha a szén más szerkezetben kristályosodik, grafitot képezhet (az egyik legkevésbé ismert kemény ásvány). Így mindkét ásvány kémiai szempontból azonos és szervezeti formájuk teszi egyedivé és különbözővé.
