a Pitagorasz-tábla meghatározása

A szorzás egy matematikai művelet, amelyet az iskola korai éveiben tanulnak meg. Két hagyományos módszer létezik a megtanulására: a szorzótábla és a Pitagorasz-tábla.

Miből áll?

Két tengely oszlik el egy táblázatban, az egyik vízszintes, a másik függőleges. Mindegyikben az 1-től 10-ig terjedő számok vannak elosztva, majd egy rácsot rajzolnak egy négyzettel a két tengely számai közötti szorzásokhoz.

Ezután a vízszintes tengelyen lévő számokat megszorozzuk a függőleges tengelyen lévő számokkal, majd az eredményt a rács megfelelő mezőjébe helyezzük. A két tengely vagy oszlop bármelyike ​​működhet szorzóként vagy szorzóként. Miután az összes számot megszorozták egymással, a Pitagorasz-tábla már elkészült.

A Pitagorasz-tábla vizuálisabb, mint a hagyományos szorzótábla. Mindenesetre mindkét tanulási rendszer érvényes és kiegészítő. Sok tanár tanítja a hagyományos táblázatokat, majd elmagyarázza a pythagorasi táblázat mechanikáját a tanulás megerősítése érdekében.

Pythagoras további hozzájárulásai a matematikához és a filozófiához

A geometria egyik legismertebb alapelve a híres Pitagorasz-tétel. Eszerint minden derékszögű háromszögben kapcsolat van a hipotenusz (a leghosszabb oldal) és a lábak (a háromszög kisebb oldala) között. A matematikai nyelvben a tétel a következőket mondja: a hipotenusz négyzete egyenlő a lábak négyzetének összege.

Pythagoras görög matematikus és filozófus volt a Kr. E. Vl. C. Hozzájárulása nem korlátozódott a szorzótáblákra vagy a Pitagorasz-tételre. Valójában ez a matematikus azt állította, hogy az univerzum egésze a matematika nyelvén magyarázható. Ezt az elképzelést bármely jelenlegi tudós elfogadja. Másrészt ez a görög matematikus a következő következtetésre jutott: korának empirikus megfigyelésen alapuló mérései absztrakt módon kifejezhetők voltak.

Bár Pitagorasz nem hagyott írásos tanúvallomásokat, úgy tartják, hogy ő volt az első, aki filozófusnak nevezte magát, ami szó szerint azt jelenti, "aki szereti a bölcsességet"

E filozófus szerint az egész univerzum rendezett kozmoszt alkot, sorrendje matematikai elvekkel írható le. A kozmikus rendnek van egy matematikai dimenziója, amely viszont az emberi lélekre vetül.

Filozófiai elmélkedésein és matematikai elképzelésein kívül hívei létrehozták a gondolatfolyamot, a pitagoreuszi iskolát. Ennek az áramlatnak néhány tagja, például a tarentumi Philolaus, jelentős hatást gyakorolt ​​Platón gondolatára.

Fotó: Fotolia - rudrtv


$config[zx-auto] not found$config[zx-overlay] not found