az enciklopédizmus meghatározása
Az enciklopédizmus filozófiai áramlat volt Denis Diderot és Jean d'Alembert vezetésével. Ennek az Enciklopédiának pedagógiai célja volt az ismeretek átadása, a tudás értékelése az ész fényének eléréséhez szükséges eszközként, amely csatornán keresztül valós tudás érhető el. Ennek oka a megfelelő csatorna a hamis tudás formáinak, például a babonának a megszüntetésére.
Támogassa az ismereteket, mint a társadalom által a modernitás hódítása felé irányuló szükséges javakat. Vagyis a tudás a társadalmi fejlődés alapja. Az Encyclopedia révén ezzel a ponttal kapcsolatban demokratikus téziseket is védenek, és kritizálják a fennálló rend gyengeségeit.
Az Encyclopedia a szabadságot négyszeres perspektívából alapozza: gondolat, kutatás és vallás.
Az enciklopédizmus alapjai
A felvilágosodás a tudást demokratikus jónak, vagyis örökségnek képzeli el, amelynek bárki számára elérhetőnek kell lennie, ahelyett, hogy a tudást elitista jóvá alakítaná, amely csak kevesen állnak rendelkezésére.
Ennek a Franciaországban készült enciklopédiának a tudást ésszerű kritérium alapján kívánta rendezni. A fő gondolatokat ez az enciklopédia tükrözi. Például a tudomány, mint a társadalmi haladás alapja mindenkor. A természetes rend, mint eszköz a földi boldogság elérésére. Akár 150, különböző profilú ember dolgozott ezen a munkán: teológusok, művészek, filozófusok, tudósok, bírák és kézművesek.
Ez a fontos munka 28 kötetből állt. A 18. század a felvilágosodás koraként került a történelembe. Dicsérve a tudást, mint az emberi fejlődés szükséges eszközét.
Az Enciklopédia szerzői
Az Enciklopédia szerzői enciklopédistákként ismertek voltak, akik munkájukkal nagy hatással voltak az akkori politikára. Az enciklopédista Jean-Baptiste le Rond d'Alembert szakértő volt, aki a természettudományról szóló speciális publikációkat készített: csillagászat, matematika és fizika. Diderot-val közösen rendezte ezt a művet, amelynek neve ma is utal erre a típusú munkára: enciklopédia.
Voltaire az Encyclopedia legismertebb filozófusa. Védte a véleménynyilvánítás és a hit szabadságát. Ez a szerző úgy véli, hogy az egyéni szabadság a fejlődés alapvető pillére.
Rousseau úgy vélte, hogy a magántulajdon az egyenlőtlenség oka az emberek között. Ezért ez volt a boldogtalanság egyik oka.
Fotók: Fotolia - Yannik Labbe / Levéltáros