piktogram meghatározása
Ez egy olyan kommunikációs forma, amely lehetővé teszi többek között az ötletek, koncepciók írásbeli kifejezését egyszerű és nagyon elemi rajzok felhasználásával, vagyis nem sok bonyolultsággal, és amelyek ezért kiderülnek, hogy az üzenet címzettjei könnyen megértik őket. Az őskori emberek és olyan civilizációk kommunikációjának módja, mint az egyiptomi, kínai, sumér ... Az ilyen típusú jelek annak az írásnak a részét képezték, amelyet a legprimitívebb emberi lények kezeltek évmilliókkal ezelőtt, ennek bizonyítékai a végtelen barlangokban talált híres barlangfestések, amelyek csak azt mutatták, hogy ezek az őskori emberek ezeket a rajzokat vagy piktogramokat használták fel különböző kérdések közlésére tettek mindennapi életükhöz, érdekeikhez és tevékenységeikhez. Korunkhoz közelebb voltak olyan népek, mint az egyiptomiak, a sumérok és a kínaiak, akik piktogramokat használtak írásukban. A kínai írás esetében annak kezdeteiben, amelynek legalább ötezer éves ókort tulajdonítanak, kizárólag piktogramokat használtak arra, hogy kifejezzék magukat, és ez nagyon sokáig történt. Bizonyos idő elteltével az ilyen típusú írás kezdett elveszíteni erejét, és a karaktereket elkezdték használni. Bár a piktogramokat használó egyik legemblematikusabb írás az ókori Egyiptomban használt és létrehozott hieroglifa, a mindenképpen fejlett kultúra bölcsője, amely ebben az értelemben a történelem csuklós mérföldkövét is jelentette. A hieroglifák pontosan olyan jelek voltak, amelyek a szavakat ábrák vagy szimbólumok segítségével ábrázolták, amelyek kőfelületre voltak vésve. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az ezekre a piktogramokra épülő írás olyan rejtély volt, amely felkeltette a későbbi ember figyelmét, aki fáradhatatlanul dolgozott annak megfejtésén. Jean-François Champollion francia filológus talált egy követ, amelyet Egyiptomban Rosetta-kő néven népszerűsítettek, és képes volt dekódolni ezt a sajátos írási rendszert. Eközben ma ez a szimbólum, amely egy alakot vagy tárgyat képvisel, és amely kommunikációra vagy valami jelzésére szolgál
A piktogram ez egy jel, amely egy írás része, és amelyet szimbólum vagy alak jellemez.Olyan írás jele, amely szimbólumból vagy alakból áll, és amely lehetővé teszi ötletek és fogalmak kifejezését
Ma ezeket használjuk jelzésre vagy figyelmeztetésre
Azt is meg kell jegyezni, hogy mint már mondtuk számos ősi ábécé készült piktogramok alapján és ez pontosan azért van, mert az emberiség kezdeteiben az ember pontosan piktogramokból rögzítette az eseményeket.
Például a barlangok belsejében talált barlangrajzok piktogramnak tekinthetők.
Ezután a piktogram alapvető elem volt az írás fejlődésének parancsára, mert az ember belőlük kezdett bonyolultabb szimbólumokat, ideogramokat fejleszteni, és ez gondolatokat közvetített.
Az ékírásírás beköszöntével az absztrakció szempontjából jelentős előrelépés érhető el, mert ebben a szavak ábrázolásán túl a szimbólumok egy sajátos hanghoz társultak.
Ezt a fajta írást nedves agyagasztalra írták, egy éket használva, amely egy zöldségszár ferdítéséből származott, majd a követ és a fémet használták a metszetekhez.
Jelenleg és amint arra a felülvizsgálat első bekezdésében gyorsan rámutattunk, a piktogrammal olyan üzenetet közölünk, amelyet azonnal meg kell érteni, amikor a címzett csak ránéz, és például egy reprezentatív, világos és értékes szimbólum az legjobb módja annak.
A manapság használt piktogramok kerülik a részleteket és a díszeket, és csak arra hivatottak, hogy utaljanak arra, amit közölni akarnak.
Másrészt a piktogram képes elkerülni egy olyan nyelv akadályát, amelyet nem értenek, mivel olyan egyetemes szimbólumokat használnak, amelyeket bárki, még egy gyermek is képes egyszerűen megérteni.
Ez az oka annak, hogy a piktogramot a világon széles körben használják figyelmeztető jelek közlésére vagy hasznos információk eljuttatására az emberek számára.
Így egy nővérnek öltözött nő fényképe vagy rajza, amely mutatóujját függőlegesen tartja a szája felett, egy irodában vagy egy kórházban, figyelmezteti az ott tartózkodókat, hogy csendben kell lennünk, vagy legalább olyan csendesen kell beszélnünk, mint lehetséges, hogy ne zavarja a kezelő vagy gyógyuló betegeket.
