paraméter meghatározása
A paramétereket olyan változókként és konstansokként definiáljuk, amelyek egy matematikai kifejezésben jelennek meg, amelynek variációja adja a probléma különböző megoldásait. Ily módon egy paraméter feltételezi a változó tanulmányozásából származó hatalmas mennyiségű információ számszerű ábrázolását. Számítását általában olyan aritmetikai képleten keresztül hajtják végre, amelyet korábban egy populációból nyert adatokból dolgoztak ki.
A számítógépes programozás területén a paraméter kifejezés használatát széles körben használják az eljárás belső tulajdonságára való hivatkozásra.
Miért fontosak a paraméterek?
Ha egy matematikus mérlegeli egy változó tanulmányozását, akkor szembesülnie kell a rendezetlenül bemutatott adatok sokaságával. Ezért szükséges egy korábbi, ezzel az információval végzett munka, annak csökkentése és megrendelése annak érdekében, hogy egyszerűbb és hatékonyabb módon dolgozzon.
Noha a kiindulási adatok koncentrációja egy paraméterben a bennük lévő információk egy részének elvesztését vonja maga után, ezt nagymértékben kompenzálja az, hogy képesek összehasonlítani a mintákat, vagy lehetővé teszik az adatok jellemzését.
Fő statisztikai paraméterek
A statisztikán belül három nagy paramétercsoportot lehet megkülönböztetni: helyzet, diszperzió és forma.
A helyzetmérések lehetővé teszik annak az értéknek az azonosítását, amely köré az adatok többnyire csoportosulnak. Kétféle diszperziós paraméter létezik: azok, amelyek központi tendenciával rendelkeznek (átlag, mód és medián), és azok, amelyek nem központi pozícióval rendelkeznek (percentilisek, decilisek és kvartilisek).
A diszperziós intézkedések a maguk részéről az adatok eloszlásának összefoglalását szolgálják. Ezeknek a paramétereknek az a problémája, hogy önmagukban nem elégségesek az információk túlegyszerűsítésével, ezért szükséges, hogy más kiegészítő paraméterek kísérjék őket, amelyek információkat szolgáltatnak az adatok heterogenitásáról.
A legszembetűnőbb diszperziós paraméterek között szerepel a szórás, a szórás, a variációs együtthatók és a tartomány.
Végül az alakparaméterek jelzik az adatok hisztogramjának alakját, a leggyakoribb ábrázolás a Gauss-harang. Itt érdemes kiemelni a ferdeség és a kurtosis együtthatóit.
Ezen kívül vannak más statisztikai paraméterek, amelyeket egy meghatározott célra használnak, például a Gini-index az egyenlőtlenség mérésére.
Fotók: iStock - mediaphotos / Jovanmandic
