a ténytudomány meghatározása
A tudományos ismeretek általában két nagy csoportra oszlanak: formális tudományokra és ténytudományokra. Az első olyan elvont természetű tudományágak, amelyek nem foglalkoznak tényekkel, például matematikával és logikával. A második azok, amelyek empirikus vagy tényszerű tényekre utalnak.
Általános szempontok
A biológia, a történelem, a kémia, a pszichológia vagy a geológia tényszerű vagy empirikus tudományág, mivel mindegyikben konkrét tényeket vagy adatokat tanulmányoznak.
A biológia tanulmányozza az anyag (a sejt) egyszerű szerkezetét és azt, hogy ez az alapvető egység hogyan fejlődik élő szervezetek képződésére.
A történelem valami konkrétra, a történelmi események halmazára utal. A kémia a valóságot felépítő molekuláris mechanizmusokra összpontosít.
A pszichológia az emberi viselkedést vizsgálja.
Végül a geológia leírja azokat a jelenségeket, amelyek a föld különböző rétegeiben játszódnak le.
Következésképpen ezek a tudományágak tényszerűek, mert tanulmányi tárgyuk valami konkrét, objektív és mérhető dolog.
Referenciaként valamiféle valós jelenség van. Más szavakkal, az emberek, az állatok vagy a molekulák megfigyelhető valóság.
A valós jelenségeket meg lehet magyarázni, megjósolni, osztályozni vagy felfedezni. Ebben az értelemben a ténytudományok mindig kapcsolódnak a tapasztalatokhoz.
Ténytudományok kontra formális tudományok
A matematikai képlet tapasztalattól függetlenül érvényes. Azonban minden matematikai megfogalmazás alkalmazható a valós jelenségekre. A logikus érvelés olyan axiómák és jelek összessége, amelyeknek semmi köze sem az anyagi valósághoz, sem az események időbeli dimenziójához, de ez egy formális szerkezet, amely mindenféle valóságra vetíthető.
A formális tudományok alkalmazhatók az empirikus világban, és ezzel párhuzamosan az empirikus formális nyelven is megmagyarázható.
A matematika hipotéziseit bizonyításokból, míg bármely ténybeli tudományág hipotézisét néhány empirikus adatból tesztelik. A matematika igazságszempontja az érvelés vagy tétel belső koherenciája, az empirikus tudomány igazságfeltétele pedig a tények bizonyítékain alapszik.
Röviden, a formális tudományokban az érvelést demonstrálják (például a Pitagorasz-tétel), a ténytudományokban pedig a törvények a valóság egy részével szembesülnek (például a genetikai öröklődés törvényei minden élő szervezetre alkalmazhatók).
Fotó: Fotolia - radub85
