az elbeszélés sorrendjének meghatározása
Különféle műfajokon keresztül mesélünk: a regény, a novella, a film forgatókönyve vagy a színház. A leírt eseményeket és karaktereket egy meghatározott elbeszéléssorozat mutatja be.
Létrehozni az életet és a formát szavakhoz és ötletekhez
Az elbeszélés szekvenciája meghatározható úgy, hogy egyes tényeket láncoljon, amikor elmondja őket. Általános értelemben minden elbeszélési sorozatnak struktúrát kell fenntartania, és a leghagyományosabb az, amely három szemponton alapszik: a történet beállításán, a középen és a befejezésen. Ez a három elem mindig jelen van, bár sorrendjük megváltoztatható, és az elbeszélő különféle technikákat is alkalmazhat a különböző szekvenciák összekapcsolására (egyes események magyarázatára a racconto, a flashback vagy a flashforward).
Mindenesetre minden elbeszélési sorrendben megtalálható az időbeliség kombinációja (például a racconto-ban valamit elmesélnek a múltból a jelenbe). Így három dimenziót lehet időben megkülönböztetni, hogy az egyik cselekvést összekapcsoljuk a másikkal: anterioritás (valami valami más előtt történt), egyidejűség (valami történik, miközben egy másik esemény zajlik) vagy utólagosság (például: nagy aggodalomra ad okot ").
Az elbeszélés sorrendjének gondolata kifejezi a sorrendet, amely létrejön az elbeszéléshez, a történet elmeséléséhez. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy bármelyik történetnek van egy sor szerkezete (a különféle szekvenciák), amelyek kombinálódnak egymással a különféle igealakok használatával, amelyek az olvasót a múltba, a jelenbe vagy a jövőbe helyezik.
Idő az elbeszélési sorrendben
Amikor mondunk valamit, furcsa jelenség van: a különböző idők egyesülnek. Ha például valaki önéletrajzát írja, akkor egy bizonyos térben el kell rendelnie élete különböző pillanatait. Ez az időbeli különbség anakróniának nevezhető, és minden elbeszélési sorrendben alapvető szempont.
Az anakrónia két időbeli valóság: a történet rendje és a történet rendje vagy egymásutánja közötti nem véletlen vagy ellentmondás. A két terület nem feltétlenül esik egybe, ezért egy regény vagy egy történet elbeszélőjének közös szálat kell bemutatnia, vagyis egy elbeszélési sorrendet, amely egyesíti a különböző időbeli síkokat, és mindezt az elbeszélés meghatározott ritmusával.
Az elbeszélésben az idő kezelésének technikai nehézsége az írástudomány egyik legnehezebb kérdése. Valójában, ha valamit irodalmi úton közölnek, nemcsak az eseményeket és a karaktereket újrateremtik, hanem az idő rekonstrukciója is történik, és ugyanakkor az idő többé-kevésbé lassan telik (gyakran hallani, hogy egy film nagyon lassú).
