alu definíciója
Az ALU vagy aritmetikai logikai egység egy digitális áramkörből áll, amely két szám között lehetővé teszi arimetikai és logikai műveleteket.
Az ALU angolból származik, és az Arithmetic Logic Unit rövidítése. Spanyolul a logikai számtani egység egyfajta áramkör lenne, amely képes kiszámítani az olyan műveleteket, mint az összeadás, kivonás vagy más, például a NOT és az XOR.
Az ALU minden típusú elektronikus áramkörben és eszközben megtalálható. Például egy digitális karórában, amely következetesen lehetővé teszi a másodperc hozzáadását. De mennyiségben egy komplex, modern mikroprocesszoros áramkörben is. További példák találhatók grafikus, hang- vagy videokártyákon, nagyfelbontású tévékészülékeken és CD-lejátszókon.
1945-ben John P. Eckert és John W. Mauchly életre hívta ezt a koncepciót. Később John von Neumann erről jelentést tesz közzé, amelyben elmagyarázza az ALU szükségességét a számítógép alapvető matematikai műveletekben történő használatához.
Az aritmetikai logikai egység általában egy operációs áramkörből, egy bemeneti regiszterből, egy akkumulátor regiszterből és egy állami regiszterből áll. Ezek az entitások lehetővé teszik az ALU helyes működését, és például felelősek az egész számok számtani műveleteinek, a bitek logikai műveleteinek, a biteltolás műveleteinek és egyéb összetettebbeknek a feloldásáért. Ez utóbbiak közé tartozik például a négyzetgyök kiszámítása, a társprocesszor utánzása és még sok más.
Egy másik áramkör, amely hasonló egy ilyen típusú egységéhez, a FPU vagy lebegőpontos egység, amely számtani műveleteket hajt végre, de lebegőpontos ábrázolásban lévő számok esetében, amelyek összetettebbek és kifinomultabbak.
Az ALU vázlata általában A és B operandumként, R kimenetként, F mint vezérlőegység bemenetként és D kimenet állapotként tartalmazza.
