mi a multipoláris és bipoláris világ »meghatározása és fogalma
A második világháború után két nagy hegemón nemzet alakult ki, az Egyesült Államok és a Szovjetunió. Hatalma túllépett természetes határain, és valójában a világ két blokkra oszlott, a kommunista és a kapitalista. Ebben az értelemben a Szovjetunió eltűnéséig a világrendet bipoláris módon értették meg. Az elmúlt évtizedekben multipoláris világot használtak a világrend leírására.
A bipoláris világ jellemzői
Amikor az Egyesült Államok és a Szovjetunió vezette a nemzetközi politikát, a világ két, egyértelműen differenciált blokkra oszlott. Két antagonista ideológia létezett, a nyugati országok demokratikus rendszere, amelyet az Egyesült Államok vezetett, szemben a kommunista egypárti modellel, amelyet a Szovjetunió egész Kelet-Európára vetett.
Gazdasági szempontból az Egyesült Államok és szövetséges országai a szabad piacon alapuló kapitalista modellt támogatták, a szovjet tömb pedig állami beavatkozáson alapuló tervgazdaságot tartott fenn.
Katonai szempontból az Egyesült Államok támogatta a NATO-t, a Szovjetunió pedig a Varsói Szerződést. A Szovjetunió és az Egyesült Államok több évtizede feszült hidegháborút folytatott, ezzel párhuzamosan pedig az űr meghódításának vetélkedését, amely a történelemben űrversenyként vonult be.
A 21. században az erőviszonyok sokkal összetettebbek, ezért beszélünk multipoláris világról
A Szovjetunió felbomlásával kezdetben úgy tűnt, hogy a világnak egyetlen szuperhatalma lesz, az Egyesült Államok. Ez az ország kétségkívül vezető szerepet tölt be a világrendben, de az elmúlt évtizedekben elvesztette a nemzetközi rendben elért hegemóniájának jelentős részét, és emiatt a politológusok multipoláris világról beszélnek.
Az új világrend megértéséhez figyelembe kell venni, hogy több nemzet és intézmény alkot hatalmi blokkokat. Kína, az Európai Unió, a BRICS-országok és az OAS a nemzetközi politika egyik új szereplője.
Ezen nemzetek, intézmények vagy blokkok mellett nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy léteznek más hatalmi központok is: lobbik, multinacionális vállalatok, nem kormányzati szervezetek, társadalmi mozgalmak vagy hálózatba szervezett közösségek. Másrészt a multipolaritást össze kell kapcsolni a globalizáció jelenségével.
Röviden: a multipolaritást úgy kell értelmezni, mint egy állandó átalakulási folyamat jelenségét
Ebben az értelemben a BREXIT meggyengítette az Európai Uniót, az iszlám terrorizmus veszélyt jelent a nyugatra, Oroszország pedig új hatalomként jelenik meg.
Elemzők és geopolitikai szakértők szerint az elkövetkező években Kína lesz az első nagyhatalom, Brazília gazdasága a kilencedik helyről a negyedik helyre kerül a nemzetközi színtéren, és jelentősen fejlődhet olyan országok, mint Mexikó, Vietnam vagy Indonézia.
Fotók: Fotolia - brizz666 / niroworld
