mi a csillagos éjszaka (festmény) »meghatározása és fogalma
Vincent Van Gogh holland impresszionista ezt a művét 1889-ben festették. Bárki, aki megfigyeli, lenyűgözheti intenzív színei, izzó holdja vagy hipnotizmussal teli egyedülálló csillagos ége. Ma a "Csillagos éjszaka" a New York-i Kortárs Művészetek Múzeumában található, és évente több ezer látogató nézi meg. Ma senki sem meri megbeszélni munkájának minőségét, de élete során gyakorlatilag senki sem ismerte el alkotói értékét.
Alkotójának személyes helyzete releváns információkat nyújt
Van Gogh (1853-1890) egy elgyötört férfi volt, aki intenzív depressziós, hallucinációs és rohamos epizódokat szenvedett. Munkája gyakorlatilag észrevétlen maradt, és anyagilag függött testvérétől, Theótól. Bizonytalan fizikai, érzelmi és gazdasági helyzete miatt úgy döntött, hogy Saint-Rémy francia menedékjogába lép. Ebben az időszakban talált egy bizonyos belső békét, amely lehetővé tette számára, hogy fejlessze munkáját. Az egyik részlet, amely leginkább felhívta a figyelmét arra a helyre, az a kilátás volt, amelyet szerény szobája ablakából kapott.
Alkonyatkor teljes pompájában figyelte a naplementét, és ezt a sokkoló képet végül a "Csillagos éj" híres festményévé fordították. A tájat, amelyet látott, különböző verziókban festették: különböző napszakokban, esővel vagy más karakterekkel. A csillagos éjszakák azonban erőteljesen felkeltették a figyelmét.
A menedékjogért felelősök nem engedték festeni a szobájába, ezért a "Csillagos éj" című képet emléke és a kinti vázlatok kombinációjából festették.
Értékelik a lehetséges értelmezéseket
A "Csillagos éjszakában" megjelenő képek mindenféle értelmezést váltottak ki. Azt mondták, hogy a csillagok szimbolizálják vallási múltját, hogy a spirálos ég tükrözi meggyötört elméjét, hogy a megjelenő ciprusfák a halál gondolatát képviselik, és hogy a festményen található kis falu az ő szülőváros.
Leveleit olvasva kiderül, hogy Van Gogh szenvedélyes ember volt, így a "Csillagos éjszaka" témája értelmezhető lelkiállapotának megnyilvánulásaként Saint-Rémy-i tartózkodása alatt.
Érdekes tény ezzel a festménnyel kapcsolatban az a tény, hogy Van Gogh maga is negatívan értékelte azt (ezek az adatok a testvérével, Theóval folytatott levelezésből ismeretesek).
Az éjszakai égbolt hipnotikus képe más festményein is megjelenik, például "Az éjszakai kávéterasz", "Az Aurves-templom" vagy a "Csillagos éjszaka a Rhone felett".
Fotó: Fotolia - matiasdelcarmine
