a mentesség meghatározása
A mentesítõ ige az enyhítés vagy a kirakodás szinonimájaként kerül bemutatásra, és arra használják, hogy megemlítsék, hogy valaki megszünteti a felelõsségét valamiért, és következésképpen megszabadul az esetleges bûntudatától.
A felmentés, mint a felmentés cselekvése azt jelzi, hogy az ember mentes bizonyos felelősség vállalása alól, mivel ez valamilyen okból nem felel meg neki. Ennek az elképzelésnek a bemutatásához hasznos lehet egy egyszerű példa: az áfa-adó megfizetésének kötelezettsége. Ez az adó általános jellegű, bár maga a jogszabály számos olyan körülményt fontolgat, amelyekben az adó megfizetése nem kötelező, ezért bizonyos esetekben mentesség van.
Általános elképzelésként a mentesség azt jelenti, hogy van egy kötelező szabály, amely mindenkit egyformán érint, de minden szabálynak megvannak a kivételei, és mindegyik kivétel a valakinek a felmentésére, a mentesítésére szolgál.
A jog területén
A szóban forgó kifejezés nyilvánvaló jogi dimenzióval rendelkezik. Mondhatnánk, hogy ha valakit felmentenek valamiért, az azt jelenti, hogy jogi felelősség nem írható elő. Emiatt időnként felmentő záradékokat vezetnek be, mert így bárki, aki aláírja az említett záradékokat, elkerüli, hogy felelősségre vonják vagy bűnösnek tartsák magukat bizonyos cselekmények miatt. A felelősség alóli mentességi záradékokat egyes jogtudósok megkérdőjelezik, mivel úgy vélik, hogy bizonyos felelősségeket nem lehet eleve megmenteni, mivel egyetlen záradék sem érvényes abban az esetben, ha az ellenzi a törvény által megállapítottakat.
A büntetőjog összefüggésében a mentesítés fogalmát gyakran használják a büntetőjogi felelősség eszméjéhez kapcsolódóan. A bűnöző mentesülhet felelőssége alól, ha felmentő körülmények sora merül fel: átmeneti mentális rendellenesség, erős ittas állapot vagy az értelmi képesség valamilyen jelentős megváltoztatása.
A bűnügyi felmentés leggyakoribb okai között a legális védelem a legismertebb. Van egy olyan körülmény, amelyet a felelősség elkerülése érdekében lehetséges érvként is felhasználnak: a szükségállapot (például abban az esetben, ha valaki csak takarmányozás céljából lopott).
A felmentés okait a nemzet büntető törvénykönyve veszi fontolóra, bár ez nem akadályozza meg egyes okok esetleges jogi tárgyalását. Világos példa erre a feladatsor miatti felmentés. Ezt a jogi figurát sokszor alkalmazták a büntetőjogi felelősség elkerülésére, ahogyan az a nürnbergi perben történt, amelyben a náci katonákat a második világháború végén bíróság elé állították.
