a formális tudományok meghatározása
A tudományt alkotó különféle tudományterületek három paraméter alapján rendezhetők el: a tanulmány tárgya, az alkalmazott módszer és célja szerint. Egy másik osztályozási modell abból áll, hogy a tudományokat két nagy csoportra osztják: a formális tudományokra és a tényszerű vagy empirikus tudományokra.
A formálisak
A logika és a matematika két formális tudományág, mivel nincs konkrét empirikus tartalmuk, ahogyan ez a biológiával, a meteorológiával vagy a történelemmel történik.
A logika pusztán formális és elvont tudományág. Szigorú értelemben nem rendelkezik megfigyelhető, mérhető és kézzelfogható tartalommal. Valójában olyan szabályok összessége, amelyek bármilyen típusú tudásra alkalmazhatók, legyen az tudományos vagy mindennapi élet.
A logika szabályai azok, amelyek lehetővé teszik a koherens és ésszerű gondolkodást. Így nem mondhatom, hogy valami mindkettő, és nem is, mert megsértem az ellentmondásmentesség elvét, és nem tudom megerősíteni, hogy valami nem azonos önmagával, mert szembemegyek az identitás elvével.
A matematika pusztán elvont, mivel tartalma mentális és nem anyagi.
Ne feledje, hogy a számok a természetben sehol nem léteznek, mivel ezek az emberi elme kitalációi a valóság számításához vagy kiszámításához. Ebben az értelemben az aritmetika, a geometria vagy az algebra matematikai diszciplínák, amelyek racionálisan kimutatható elvek sorozatán alapulnak.
Ha bármilyen matematikai egyenletet referenciaként veszünk, annak megfogalmazása a valóságtól teljesen függetlenül érvényes.
Röviden, a logika és a matematika olyan formális rendszereket alkot, amelyek egy sor elemet tartalmaznak: axiómákat, szimbólumokat, következtetési szabályokat és tételeket. Ezeket az elemeket kifejezések formájában fejezzük ki, amelyeket jelekkel írunk le.
A tényszerűek implicit módon rendelkeznek a formai tudományokkal
A tények tanulmányozásával foglalkozó tudományágaknak formális struktúrára van szükségük, hogy tanulmányi tárgyuknak értelme legyen. Másrészt annak bemutatására, hogy a biológia vagy a kémia állításai formailag igazak, összefüggésnek kell lennie az empirikus adatokkal.
Röviden: a formális tudományok a megfigyelhető tények világába vetülnek. Ha a Pitagorasz-tételt vesszük referenciaként, annak megfogalmazása minden olyan valóságra érvényes, amelyben van egy derékszög, amely egy derékszögű háromszöget képez.
Röviden: a formális tudományok és a ténytudományok kiegészítik egymást, és nem szabad különálló tudásterületekként elképzelni őket.
Fotók: Fotolia - Artisticco / Sergey Bogdanov
