a munkaerő-kizsákmányolás meghatározása
Bármely munka tevékenység magában foglalja a munkáltató és a munkavállaló közötti megállapodást. Ebben a megállapodásban a munkáltató fizetési feltételeket, ütemtervet és funkciókat javasol a teljesítéshez, és cserébe a munkavállaló fizetést kap. Ha ez a kapcsolat a törvényesség és a tisztelet keretein belül jön létre, az méltó tevékenység, de ha a feltételek visszaélnek és a törvényen kívül esnek, akkor a munkaerő kizsákmányolása következik be.
A munkaerő-kizsákmányolás fogalmának általában több jellemzője van, és általában mindegyik együtt jelenik meg. Egyrészt a munkanap messze meghaladja a napi 8 órát, és a pihenőidőket nem tartják be. A fizetés jóval alacsonyabb, mint amelyet a hatályos megállapodások alapján állapítottak meg. Másrészt a munkát bizonytalan körülmények között végzik (a szükséges biztonság és megfelelő műszaki feltételek nélkül).
A munkaerő-kizsákmányolás okai
Számos oka okozza ezt a jelenséget. Néhány gátlástalan munkáltató a munkavállalók rovására igyekszik könnyen gazdagodni. A gazdasági válságok kedvező táptalajt jelentenek a kizsákmányoláshoz. Egyes országokban a szakszervezeti szervezetek hiánya az egyik olyan körülmény, amely elősegíti a visszaéléseket a munka világában.
A jelenség sok arca
Az első pillantásra látszólag ellentétben a munkaerő-kizsákmányolás nem kisebbségi és marginális valóság. Valójában a nagy multinacionális vállalatok olyan szervezeti struktúrából készítik termékeiket, amelyben a munkavállalók, beleértve a gyermekeket is, bizonytalan béreket kapnak és szörnyű körülmények között dolgoznak. Ebben az értelemben egyes elemzők megerősítik, hogy a nagyvállalatok bizonyos munkáit félig rabszolgaság körülményei között végzik.
A munkaerő-kizsákmányolás pedig összefüggésben állhat az emberkereskedelemmel, a prostitúcióval vagy a férfiak és nők közötti egyenlőtlenséggel foglalkozó maffiákkal.
Hogyan lehet leküzdeni a kizsákmányolást?
Noha nincs végleges megoldás a probléma megoldására, vannak módok a küzdelemre. A média ismertté teheti ezt a valóságot, és visszaéléseket jelenthet a közvélemény számára. A fogyasztóknak lehetőségük van arra, hogy ne vásároljanak a munkaerő-visszaélésekhez kapcsolódó termékeket. A kormányoknak vannak eszközei ennek a csapásnak az üldözésére, különösen a munkaügyi felügyelőségek.
A munkavállalók megszervezhetik magukat az elnyomás ezen formája ellen (a sztrájk a történelem során alkalmazott hagyományos eszköz). Noha vannak módok a munkaerő-kizsákmányolás elleni küzdelemre, a kizsákmányolóknak megvan a stratégiájuk a visszaélések folytatására is.
Fotók: Fotolia - askib / fotomek
