a növényvilág meghatározása
Növényi Királyság alatt a növények sokféleségét értjük, amely a bolygón létezik, amelyet plantae királyságnak is neveznek.
Becslések szerint több mint 300 000 ismert növényfaj létezik, és érdekes módon a fele a trópusi ökoszisztémákban található meg, mivel az éghajlati viszonyok és a nap hatása kedvez ennek a körülménynek.
A nagy változatosság ellenére a legtöbb növény hasonló tulajdonságokkal rendelkezik: túlnyomórészt zöldek, fotoszintézist hajtanak végre, és szinte teljes egészében a talajban élnek.
Szerkezetüket tekintve a növényeknek három különböző része van: a gyökerek, a szárak és a levelek. A gyökerek alkotják föld alatti részét, és stabilizálják őket a talajban, fő feladata a víz és az ásványi anyagok felszívása a földből. A szár a növény elengedhetetlen része, szövetei pedig vizet és ételt is tárolnak (vannak lágyszárú és fás szárak). Ami a leveleket illeti, ott zajlik a fotoszintézis (a napfény, a víz és a szén-dioxid asszimilációjának folyamata, amelyek fő tápanyagaikká válnak).
Növényosztályozás és rendszertan
A tudományos közösség osztályozási rendszert hozott létre, hogy megértse és katalogizálja a bolygón található növények minden változatosságát.
Így a növényvilág olyan csoportokra oszlik, amelyek fokozatosan csökkennek az egyes csoportok növényeinek hasonlóságától függően.
A királyság első szintje vagy felosztása a menedékjog (összesen tíz), és mindegyiket sorra osztályokra osztják, amelyeket szintén rendekre osztanak, majd a rendet ismét családokra, és minden családot nemzetségekre osztják. Végül a nemzetség fajokra oszlik.
Ez az osztályozási rendszer olyan, mint az összes növény genealógiai fája, és strukturáló modellként lehetővé teszi a növényvilág egyéni és általános szempontjainak megismerését. A biológusok és botanikusok számára az ismeretek megosztása érdekében elengedhetetlen az osztályozási kritériumok egységesítése, amelyek a taxonómián, egy olyan segédtudományon keresztül jönnek létre, amely mindent megrendel és szabályoz, ami létezik a természetben és annak különböző királyságaiban. Érdekes módon a taxonómia egyike azon kevés tudományágaknak, amelyekben továbbra is a latin nyelvet használják.
A taxonómiát, mint magyarázó rendszert, modern változatában a svéd természettudós, Carl von Linnéo hozta létre a 18. században, aki teljesen megújította azokat az elképzeléseket, amelyek a természet rendezését szolgálták, amelyek Arisztotelész Kr. E. 4. századi elméleteiből származnak. C.
