a hőmérsékleti skálák meghatározása
A hőmérséklet változása következményekkel jár az anyag fizikai vagy kémiai tulajdonságaira. Ebben az értelemben a hőmérséklet növekedése vagy csökkenése megváltoztathatja a test hosszát, térfogatát vagy színét. Ezeket és más változásokat hőmérővel lehet mérni, amely meghatározza, hogy a test mennyire meleg vagy hideg.
A 17. század elején számos tudós megpróbálta létrehozni a gázok és folyadékok hőmérsékletének mérésére szolgáló rendszert.
A hőmérő feltalálója az olasz Galileo Galilei volt a 17. század elején. Az első hőmérő egy gáz tágulásán alapult, de az idő múlásával higany hőmérőket kezdtek használni. Jelenleg különböző eszközök vannak a hőmérséklet mérésére, ehhez külső érzékelőket használnak. Minden mérőműszerben vannak indikátorok, amelyek megfelelnek egy bizonyos hőmérsékleti skálának.
A három leggyakrabban használt hőmérsékleti skála
Annak érdekében, hogy a hideg és a hő fogalma ne legyen szubjektív, be kellett vezetni egy skálát, amely pontosan megmérte a test hőjét. A Reanumur skálán a víz fagyáspontja nulla fok értéket kapott, a forráspont pedig elérte a 80 fokot. Ez a mérési forma a 19. században megszűnt, mivel mások helyettesítették.
A Celsius-skála Anders Celsius (1701–1744) svéd tudósról kapta a nevét. Ebben a 0 fok a víz fagyáspontját jelenti, míg 100 a forráspontjának felel meg.
A Kelvin-skála, amelyet abszolút skálának is neveznek, általában a gázok viselkedésének ellenőrzésére használják. Más szavakkal, mérjük egy állandó térfogatú és hőmérséklet-változással rendelkező gáz nyomását. Kelvin fokokban az abszolút nulla -273 Celsius-foknak felel meg.
Fahrenheit-skálán a víz olvadáspontja eléri a 32 fok hőmérsékletet, míg a forráspont 212 fok. Ezt a hőmérsékletmérési formát használják az angolszász országokban, de ezt a rendszert apránként kiszorítják a nemzetközi rendszer javára.
A hőmérséklet fizikai mennyiség, és közvetlenül kapcsolódik a különböző testeket alkotó részecskék energiájához.
Minél jobban mozognak a testben lévő részecskék, annál magasabb a hőmérséklete.
Ne feledje, hogy a hőmérsékletnek nincs maximális, hanem minimum korlátja. Ebben az esetben az abszolút minimumról beszélünk.
Fotó: Fotolia - Attaphong
