szkeptikus meghatározása

Azt mondjuk, hogy az ember szkeptikus, ha hajlamos kételkedni valaminek az igazságában. Hozzáállásuk hajlamos engedelmeskedni egy olyan létmódnak, amely szerint nem ésszerű elfogadni valamit igaznak elegendő bizonyíték nélkül, sőt elegendő adat és elem birtokában, a szkeptikus fenntarthatja félelmeit az igazsággal kapcsolatban. Ez a hozzáállás több, mint a temperamentum hajlama, mivel intellektuális és filozófiai áramlat létezik, amely kétségen, szkepticizmuson alapszik.

A szkepticizmus mint filozófiai megközelítés megfontolásai

Az etimológiailag szkeptikus a görög nyelvből származik, és szó szerint azt jelenti, hogy alaposan megvizsgálja. Általános megközelítésként egy ötletből indulunk ki: semmiről nincs abszolút tudás. Következésképpen nem lehet semmilyen kritériumot véglegesnek és biztonságosnak tartani. Ezt a megfontolást az ókori világ néhány görög filozófusa, különösen Pyrrho támogatta. Kritikákat fogalmaztak meg a szkeptikus álláspontról is, mivel kijelentették, hogy ellentmondásos gondolat: ha nem lehetünk biztosak semmiben, akkor már biztosak vagyunk valamiben, vagyis nem vagyunk biztosak.

A filozófia történetében két nagy áramlat van, az egyik dogmatikus, a másik szkeptikus. Míg a dogmatizmus racionális bizonyosságot keres a valóság valamely aspektusával kapcsolatban, a szkepticizmus ellentétes mozgásként jelenik meg. Valahogy a szkeptikus gondolkodó megpróbálja megkérdőjelezni az ész vagy a hit túlzott önbizalmát.

A gondolattörténelem két álláspontja között több példa is létezik: egy Platón, aki megvédi az igazságot néhány szofistával szemben, akik ezt megkérdőjelezik, vagy az empirizmussal szkeptikus szellemiséggel szembeszálló szilárd észelveken alapuló racionalizmus.

A szkeptikusok gyakran a következő érvet védik: ha szilárd és biztos tudás lenne, nem változna a tudás tartalma. Más szavakkal, a tudás átalakulása bizonyítja, hogy nincs végleges tudás. Következésképpen a szkepticizmus kételkedik az igazság gondolatában. Ezzel az érveléssel a nem szkeptikusok az ellenkezőjét állítják: a tudás változása engedelmeskedik az igazság állandó keresésének, tehát van igazság.

Néhány gondolkodó hangsúlyozta a szkepticizmus pozitív oldalát, mozgalomnak tekintve, amely fékként szolgál az ideológiai fanatizmus bármely formájának. Másrészt mások azt állítják, hogy az állandó kétség hozzáállása intellektuálisan káros, mivel emberileg kényelmes valamiben hinni és szilárd meggyőződéssel rendelkezni, különben kétségbe és tétlenségbe merülő egyénekké válunk.

Fotó: iStock - shvili


$config[zx-auto] not found$config[zx-overlay] not found