az iuspositivizmus meghatározása
A törvény olyan társadalmi jelenség, amely normatív rendszert mutat be, amely lehetővé teszi a társadalom megszervezését. A törvények alkotják azt a rendszert, amely lehetővé teszi a társadalmi viselkedés szabályozását bizonyos területeken, legyen az kereskedelmi, polgári, bűnügyi, munkaügyi stb.
A filozófiai reflexió szempontjából úgy vélik, hogy a törvények racionális legitimációt igényelnek
Ebben az értelemben két lehetséges elméleti megközelítés létezik:
1) A jogi normáknak természetes alapjaik vannak az emberi értelemben, különös tekintettel az egyetemes etikai elvekre, például az igazságosság, a szabadság vagy az egyenlőség eszméjére és
2) Nincs olyan emberi ok, amely a jogi norma általános elve, de minden törvény vagy norma a társadalmi kontextustól és a törvény történelmi fejlődésétől függ.
Az első megközelítést természetjognak vagy természetjognak nevezzük, a második pedig pozitív törvénynek vagy törvénynek.
Az iuspositivizmus általános alapelvei
A jog legfőbb forrása a törvény. Az iuspotivizmus ily módon tanulmányozza a törvényeket, vagyis azokat, amelyek a jogrendszert alkotják. Bár a törvény az alapjog forrása, vannak más jogforrások is, például a szokás vagy a joggyakorlat.
Az iuspositivizmus posztulátumaiból kiindulva a bírónak a törvény hű értelmezőjének kell lennie, így döntéseit nem alapíthatják a legfelsőbb elképzelések vagy a jogi normákon kívüli értékek.
A pozitív törvények szerint csak a tudományok és a különféle segédágak által szolgáltatott adatokat ismerjük, amelyek bizonyítani tudják a tényeket, és ezeket a tényeket a törvények diktálta szerint kell értelmezni.
A jogi normák etikai alapoktól függetlenül létezhetnek. Ily módon a jog és az etika teljesen autonóm terület. Ebben az értelemben a törvény az egyének külső magatartásával foglalkozik, míg az etika az emberi szándékra összpontosít.
Az iuspositivizmus előzményei
- Először, a 19. századi német filozófia pozitív törvényt mutatott be a természeti joggal szemben.
- Másodszor, a 19. században Auguste Comte francia filozófus megalapozta a pozitivizmust, a valóságlátást, amely tudományos attitűdön és a metafizikai megközelítések elutasításán alapult.
- Végül a huszadik század eleji logikai pozitivizmus jelenlegi állása szerint a jogi tudomány normatív tudomány, és el kell választani minden más kritériumtól, amely az emberi lény természetes okán alapul.
Fotók: Fotolia - Xiaoliangge / Lightfield
