az exegézis meghatározása
Az exegézis szó a görögből származik, és szó szerint magyarázatot vagy értelmezést jelent. Ilyen módon az exegézis a szöveg bármilyen értelmezése. Emlékeztetni kell arra, hogy az exegézis és a hermeneutika szinonim kifejezés, mivel mindkettő arra az intellektuális folyamatra utal, amely során a szöveg valódi jelentését felfedezik. Ezt a tevékenységet végző személy exegétaként ismert.
Bizonyos szövegek, különösen az ókori világ szövegei vagy a zsidó-keresztény hagyományhoz kapcsolódó szövegek, nem olvashatók konvencionális kritériumokkal. Valójában annak valódi jelentésének megértéséhez különféle kérdéseket kell ismerni: ki írta a szöveget és mi volt a motivációjuk, a dokumentum történelmi összefüggései és a lehetséges szimbolikus elemek, amelyek megjelennek.
Az exegete olyan személy, aki ismeri azokat az elemeket és kulcsokat, amelyek lehetővé teszik a szöveg helyes értelmezését. Amikor az exegéta személyes értékelést foglal magában értelmezésében, akkor nem exegézist készítenek, hanem eisegézist (az exegézis objektív álláspontot jelent, az eisegézis pedig az értelmező szubjektivitására épül).
Bibliai exegézis
A Szentírás szakértői összetett feladat előtt állnak, hogy helyesen értelmezzék az evangéliumok jelentését
A zsidó hagyományban az exegétákat mefarshim néven ismerik, ez a kifejezés kommentátort jelent. Ma a zsidó közösségek exegetikus tanulmányok alapján folytatják az olyan szent szövegek elemzését, mint a Talmud vagy a Tóra.
A keresztény hagyományban a Szentírás hiteles jelentését is vizsgálják. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a keresztény exegétának, különösen a katolikusnak, el kell fogadnia a hivatalos Bibliát (a jól ismert Vulgátumot), másrészt értékelnie kell az egyházatyák (például Szent Tamás) értelmezéseit, és nem felejtsd el, hogy a szent szövegeket Isten ihletésére írták.
Jogi exegézis
A jogi szövegek nemcsak egy sor normát tárnak fel, hanem ezek a normák sajátos társadalmi kontextusban merültek fel, ezért megfelelő értelmezést igényelnek.
Ebben az értelemben a jogi exegézis a jogi tudomány folyamata.
Az exegetikus hagyomány Franciaországban a XIX. Században jelent meg, amikor megértették, hogy a törvény nem egyszerűen egy adott helyzetnek megfelelő szabályok kérdése. Így azok, akik a jogi exegézist támogatják, úgy gondolják, hogy a jogi szövegeket az egyes történelmi pillanatok társadalmi kontextusához kell igazítani. Más szavakkal, az exegézis vagy értelmezés nélküli jogi szöveg a valóságtól elválasztott hivatalos dokumentumká válik.
