tudós meghatározása
A tudományos jelző egyfajta tudásra és módszertanra alkalmazható. Másrészt, ha létezik tudományos módszer és tudás, ez azt jelenti, hogy bizonyos ismeretek és módszerek a tudomány peremén vannak, ezért áltudományi vagy tudománytalanok.
A tudományos ismeretek eredete
Bármely tudományos ismeret első eleme az emberi értelem használata, a mitológiai történeteken alapuló véleményektől, előítéletektől vagy elképzelésektől való megközelítéssel. A tudományos ismeretek fejlesztésének szükségességét elsőként a Kr. E. V. századból származó görög filozófusok vetették fel. C. Célja volt elérni a valóságról szóló igazságot, és ennek az igazságnak objektívnek és megbízhatónak kellett lennie.
A racionális ismereteknek vagy logóknak három alapvető premisszának kell lenniük: a javaslatok nem lehetnek ellentmondásosak egymással, a kijelentéseket logikusan következetes (tapasztalatokkal alátámasztott) állításokból kell levezetni, és az állításoknak empirikus vagy elméleti kérdésekre kell utalniuk, de nem fiktív entitásokra. Ezen általános elvek alapján a különböző konkrét tudományok (biológia, matematika, orvostudomány, társadalomtudományok és az ismeretek hosszú listája) későbbi megfogalmazása lehetséges volt.
A tudományos módszer
A tudományos módszer egy munkafolyamatból áll, amelyet több lépésben rendelnek el, és amelyeken keresztül megpróbálják megmagyarázni a konkrét tényeket.
Amikor a tudomány egyre összetettebbé vált, szükségessé vált egy megbízható út megtervezése, amely garantálja a valódi tudást, és ez az út tudományos módszerként ismert.
A tudományos módszer, amint tudjuk, a XVII. Századtól jelenik meg. Olyan gondolkodók voltak, mint Bacon és Descartes, akik megalapozták a módszert, az első az induktív, a második a deduktív módszer.
Az induktív tények sorozatának megfigyelésén alapul az általuk bemutatott törvényszerűségek észlelése érdekében, valamint a kísérletezésen.
A deduktív módszer nem a megfigyelésből indul ki, hanem olyan kezdeti hipotéziseken alapul, amelyeket később szembeállít a tények valósága (ha a hipotézist a valóság megerősíti, akkor törvényessé válik, és egy törvénykészlet tudományos elméletet alkot).
Áltudományi ismeretek
Minden tudás, amely nem felel meg a tudományos ismeretek alapelveinek, és amely nem tartja tiszteletben a tudományos módszertant, áltudományos tudásnak minősül. Az áltudományos ismeretek felsorolása kiterjedt (asztrológia, alkímia, feng shui, homeopátia, numerológia stb.).
Fotók: iStock - BraunS / CSA-Printstock
