a pihenés meghatározása

Pihenésként ismerik azt az állapotot, amelyben egy tárgy vagy egyén nincs stresszben, hanem ellenkezőleg, ellazul. A fizikában a nyugalmi állapot természetesnek tekinthető a világot alkotó legtöbb elemben, és a feszültség állapota az ellentét által ugyanazon elem vagy külső ágensek által jön létre. A nyugalmi állapot az ember számára is a természetes állapot, a kikapcsolódás és a nyugalom. A nyugalmi állapot eléréséhez kényelmesen el kell helyezkedni a térben, azon túl, hogy nem végez semmilyen olyan gyakorlatot vagy tevékenységet, amely megfeszíti az izmokat.

A pihenés nem más, mint a bolygón létező legtöbb dolog természetes állapota vagy állapota. Így minden elem olyan alakkal születik, amely megváltoztatható, amint a feszültség megtörténik. Amikor az ember nyugalmi állapotban lévő gumiszalagról beszél, akkor az a szalag helyzetét jelenti a nyújtás előtt vagy után.

Emberek esetében a nyugalmi állapot azt jelenti, hogy a test és az elme teljes kikapcsolódás állapotában van, stressz és esetleges aggodalmak nélkül, amelyek hozzájárulnak a feszültség generálásához. A feszültség láthatóvá tehető az izmokban és a pszichében is, ezért a pihenési állapotnak mindkét tér kombinációjának kell lennie.

A nyugalmi állapotot általában azoknak ajánlják, akik nincsenek optimális egészségi állapotban, mivel a feszültségbe kerülés nagyobb károkat okozhat. A pihenés általában magában foglalja a fekvést, a könnyű ételeket, amelyek nem igényelnek túl sok emésztést, és a pihenést. Az ember azonban ismer egy sokkal természetesebb és jól ismert nyugalmi állapotot is, amely akkor jön létre, amikor valaki alszik. A test fizikailag megpihen minden tevékenységtől, és az elme a tudattalan állapotába kerül, de nem az inaktivitásba.