az átvitt jelentés meghatározása
Az ábrás nyelv a mindennapi kommunikációnk része. Ez az a beszédmód, amelyben az egyik ötlet kommunikálódik a másik révén, és a használt kifejezések kapcsolatban állnak az eredeti elképzeléssel. Ezt a nyelvformát átvitt értelemnek is nevezik, és széles körben használják az irodalmi szövegekben, különösen a költészetben. A képletes értelem ellentétes a szó szerinti értelemmel, amelyben a szavakat szigorú jelentésükkel használják.
Így szó szerinti értelemben azt mondanánk, hogy "nagyon szomjas vagyok", és átvitt értelemben azt mondanánk, hogy "szomjan haldoklok". Általánosságban a figuratív értelmet arra használják, hogy a nyelvnek külön kifejezõképességet biztosítson, és egyúttal bizonyos intenzitással és eredetiséggel mond el valamit. Arra is szolgál, hogy képet adjon egy ötletről.
Olyan kifejezések, amelyek korlátozottak
Vegyünk valakit, aki mondani akar valamit, de valamilyen oknál fogva úgy dönt, hogy visszatart. Ebben az esetben azt mondanánk, hogy "megharapja a nyelvét" (itt a nyelv harapásának képe egyenértékű a hallgatással). Az ilyen típusú kifejezések nem okoznak nehézségeket egy nyelv beszélõi között, bár zavart okozhatnak azok között az emberek között, akik nyelvet tanulnak. Nagyon valószínű, hogy a külföldit, aki nem tud spanyolul, össze fogja keverni olyan kijelentésekkel, mint például: „éhezni haldokló”, „hosszú nyelvű” vagy „nevetve kitörni”.
A átvitt értelem különböző felhasználási módjai
Amikor köznyelven beszélnek, azok, akik beavatkoznak egy beszélgetésbe, átvitt értelemben hangsúlyozzák az üzenetet, vagy ironikus jelentést fejeznek ki egy eszme számára. Képzeljük el, hogy a társak csoportjában van olyan, akit rossz humora jellemez, és ebben a helyzetben van valaki, aki megerősíti, hogy "az oroszlán hamarosan ordít" (ebben az esetben a rossz humorú egyénre hivatkoznak).
Az újságírói információk összefüggésében átvitt értelemben vett kifejezések jelennek meg, és ily módon nagyobb informatív hatást érnek el ("Madrid túldobja a bajnokságot" vagy "a futó poros állapotban ért célba").
Az irodalom területén
Az irodalomban nagyon gyakran alkalmazzák a stilisztikai erőforrásokat, amelyekkel a nyelvet kívánják szépíteni és a megszokottól eltérő dimenziót adni. Ily módon metaforákkal, metonímákkal és más forrásokkal lehetséges a szavaknak átvitt jelentést adni (például „az író szorongása az üres oldal előtt”).
A költészetben van, ahol a figuratív értelem bonyolultabb dimenziót nyer, mivel a költő a szavakat a hétköznapi nyelven túli eszmékkel társítja.
