az indoklás meghatározása
Az indoklás olyan érv, amely támogat vagy támogat egy ötletet. Más szavakkal, ez olyasmi, amellyel meg lehet magyarázni valamit, ami egy korábbi állítás kiegészítéseként vagy pontosításként szolgál.
Az igazolás fogalmát a mindennapi nyelvben, a formális összefüggésekben és végül a tudományos kutatás területén használják
Indokolnunk kell, amit mondunk
Ha nyilatkozom, akkor nagyon valószínű, hogy a beszélgetőtársam pontosítást, vagyis annak indokolását kéri tőlem. Amikor megválaszoljuk azokat a kérdéseket, hogy miért, hogyan vagy miért indokoljuk valamit, vagyis valamiféle okokat vagy motívumokat, amelyek kapcsolódnak ahhoz, amit mondunk.
Néha olyan dolgokat mondunk, amelyek mások számára nem elfogadhatóak, és válaszként magyarázatra van szükségünk, amely igazolásként szolgál.
Valamennyi állításunk bizonyos mértékig megalapozott. Így ha azt mondom, hogy hiszek a csillagok erejében, nagyon valószínű, hogy valaki megkérdezi tőlem, mi indokolja ezt az elképzelést. Vannak olyan ötletek, amelyeknek vitathatatlan logikai indoklása van (például amelyek logikai szillogizmusokon alapulnak). Megerősíthetjük, hogy a véleménynek és a hitnek "gyenge" igazolása van, és az értelem használata "erős" igazolást nyújt.
Nyilvánvaló, hogy igazolnunk kell az ötleteket vagy a viselkedést. Igazolhatatlannak tűnő megközelítéseket vagy magatartásokat találunk azonban.
Formális összefüggések
Ha írásban kell igényt támasztanom egy gyenge szolgáltatással kapcsolatban, kénytelen leszek néhány tényt megfogalmazni, és számos olyan indokkal kísérem őket, amelyek támogatják kérésemet. Valami hasonló történik a jogi nyelven (például egy mondatnak jogi indokolást kell tartalmaznia).
Ha egy szervezet tagja egy projektet szeretne bemutatni valamilyen gazdasági vagy szervezeti szempont javítása érdekében, akkor indokolást is kell adnia a projektre (alapvetően miért történik és mire szolgál). A filozófiai érvelés szférájában minden állítást valamiféle igazolás kísér (például az állameszme filozófiai igazolása).
A tudományos kutatásban
A kutatás elméleti keretein belül a tudósnak érvelnie kell az elért előnyökkel és a felhasználás lehetőségével. A vizsgálat igazolása magában foglalja a "mire való" kérdés megválaszolását (ebben az értelemben a tudományos projektnek és az üzleti projektnek ugyanaz a célja).
A tudományos módszertan összefüggésében azonban a tudományelméletek egy összetettebb fogalomra, az igazolás elméletére hivatkoznak. Ez a megközelítés ismeretelméleti, ami egyszerű szavakkal azt jelenti, hogy tudnunk kell, hogyan tudunk valamit, hogy garantálhassuk, hogy valami igaz. Először, az ismeretelmélet a logikailag érvényes okokat tanulmányozza. Másrészt ez a tudományág a tudományos tevékenységben alkalmazott módszereket tanulmányozza (induktív, deduktív vagy hipotetikus-deduktív módszer).
A tudományos megalapozottság elemzése azt a szellemi folyamatot tanulmányozza, amellyel ötleteket hozunk létre (egy hipotézis létrehozása, igazolása, ellentéte és végleges megerősítése). Azt kell gondolnia, hogy a tudomány egy érvényes és megcáfolhatatlan tudás kísérlete, következésképpen világos igazolási koncepcióra van szüksége. Ellenkező esetben inkonzisztens érveket és bizonyítékokat alkalmaznának, amelyek jellemzőek az áltudományokra.
Fotók: iStock - shironosov / gremlin
