a fixizmus meghatározása
A fajok sokfélesége olyan kérdés, amely felkeltette a biológusok és általában a tudományos közösség érdeklődését. Ennek a komplex jelenségnek a magyarázata érdekében két referenciaelméletet dolgoztak ki: a fixizmust és az evolucionizmust. A harmadik felfogást, a kreacionizmust, azok a vallási meggyőződések ihlették, amelyek szerint a fajokat Isten alkotta.
A fixizmustól az evolucionizmusig
Kr. E. IV. Században Arisztotelész filozófus azzal érvelt, hogy a fajok megváltoztathatatlanul megőrzik élettani és anatómiai jellemzőiket. Más szavakkal, az élőlények az idő múlásával nem változnak, és jellemzőik állandóak vagy fixek. Ezt a nézetet a XVIII. Századig tartották fenn olyan tudósok, mint Cuvier vagy Linné.
Később a francia természettudós, Jean-Baptiste Lamarck alternatív elméletet, a transzformizmust javasolta. Eszerint a fajok idővel progresszív változásokat tartalmaznak, és a fajok valahogyan evolúciós mechanizmusnak vannak kitéve.
A fixizmus tudományos megközelítése kapcsolódik a kreacionista jövőképhez, mivel Isten az, aki létrehozta az élő fajokat, és ezek megváltoztathatatlanul megőrzik lényegüket és jellemzőiket. A fixizmus logikája Isten megváltoztathatatlanságának és tökéletességének gondolatán alapult (Isten alkotásainak feltétlenül tökéleteseknek kell lenniük, mert az ellenkezője az lenne, ha beismernénk, hogy egy tökéletes lény valami tökéletlenséget hoz létre, és ez a kérdés nyilvánvaló ellentmondás lenne).
A fixisták és a kreacionisták elképzelése szerint a kövületeket állatok vagy növények maradványaként értelmezték, amelyek eltűntek a Bibliában említett egyetemes áradás után.
A lamarckizmus fokozatosan bevezette az evolúció gondolatát. Így Lamarck szerint a különböző fajok megváltoztak, hogy alkalmazkodjanak a megfelelő természetes élőhelyeikhez. Ebben az értelemben a jelenlegi életformák a múlt más életformáiból származtak. Ezek az elvek megkérdőjelezték a fixizmus tézisét, de elméleti alapként szolgáltak egy új paradigmához, Charles Darwin evolúcióelméletéhez.
Az evolúcióelmélet a fixizmus, mint tudományos elmélet végét jelentette
Darwin szerint a fajokra a természetes szelekció folyamata vagy törvénye vonatkozik. Ebben az értelemben az állatok átalakulnak vagy fejlődnek, mert az utódokban különböző mutációk jelennek meg, amelyek elősegítik a környezethez való jobb alkalmazkodást, és ezeket a mutációkat a következő generációk öröklik (például egy nagyobb szőrzetű születésű nyúl jobban megvédheti magát a hideg, és ez az új tulajdonság továbbadódik a leendő leszármazottainak, míg végül végül maga a faj választja ki).
Fotó: Fotolia - acrogame
