a katonai hierarchia meghatározása
A hadsereg univerzális intézmény, és nagyon sajátos funkciója van: megvédeni egy területet és lakóit az esetleges belső és különösen a külső veszélyektől.
Az országokban számos olyan személy van, akik katonai struktúrát alkotnak. Ennek a struktúrának hierarchikus szervezete van, vagyis felülről lefelé szerveződik. Van egy katonai kupola, akiknek a legfelsõbb parancsuk van, és fokozatosan ereszkedik le a bázisra. Minden nemzetnek megvan a maga terminológiája és rendje. Lehetséges azonban a katonai hierarchia osztályozásának globális koncepciója. A létra tetején a vezérkapitány, majd tábornok, altábornagy, ezredes, kapitány, hadnagy, altiszt, őrmester, tizedes és katona áll. Ez a besorolás nem teljesen teljes, mivel az egyik és a másik tartomány között vannak köztes szintek és alszintek is.
Az a mechanizmus, amellyel a katonaság fokozatosan javul, érdem. Katonai akciók, vizsgálatok és bizonyított képességek révén magasabb szintet lehet megszerezni. Az egyes országok hadseregei közötti különbségek ellenére mindegyikben a hierarchia elve érvényesül. Ennek célja, hogy a parancsot a legtöbb tulajdonsággal rendelkező személy viselje. Ebben az összefüggésben a nagy katonai vezetők a történelem főszereplői voltak (Nagy Sándor, Dzsingisz kán, Napóleon ...).
A hierarchia minden szintjén attribútumok és megkülönböztető elemek vannak egyenruhájukban: jelvények, csillagok ... A katonai világban ezek az elemek chevronok. Nagyon sajátos funkciójuk van: ismerni az egyes katonák parancsnoki képességét. Ez azért fontos, mert a hadseregben felmerül az a gondolat, hogy feltétlenül tiszteletben kell tartani a felettes parancsát. A katonai előírások ebben a tekintetben pontosak.
A katonai hierarchia engedelmeskedik annak az elképzelésnek, hogy a hadsereg csak akkor lehet hatékony, ha szigorú szervezet van, ahol minden egyén ismeri funkcióit, és nagyon engedelmesen érzi magát. Ezért számos szimbólum, hagyomány és viselkedés létezik, amelyek együtt járnak a rendek tiszteletben tartásával, és kinek adják azokat.
Ha nem lenne katonai hierarchia, akkor nagyon nehéz lenne védelmi vagy támadó akciót szervezni. A civil szférában a tagjai közötti vitának van értelme, de a betörő csapat veszélyével szemben nagyon kockázatos lenne, ha a hadsereg tagjai megbeszélést indítanának arról, hogy mindegyiknek mit kell tennie.
