a kétség előnyének meghatározása
Ezt a kifejezést mind a mindennapi nyelvben, mind a jogi kontextusban használják. Mindkét esetben általános elképzelést fejez ki: ha arra gyanakszik, hogy valaki helytelenül viselkedik, akkor célszerűbb előzetesen nem előítélet alá helyezni.
Más szavakkal, megadjuk valakinek a kétely előnyét, amikor nem akarunk előre rosszul gondolni rájuk, és úgy döntünk, hogy bizalmat hagyunk neki. Ez a megközelítés etikai értékelést fejez ki, mivel nem igazságos mások feltételezése vagy személyes előítéletek alapján történő előítélete.
Egy példa, amely szemlélteti, hogy milyen összefüggésben használható ez a kifejezés
Képzeljük el, hogy olyan szomszéd látogat meg minket, akit alig ismerünk, aki kis összeget kér tőlünk egy vészhelyzet elhárításához. Kezdetben azt gondolhatnánk, hogy nem okos kölcsön adni neki a pénzt, mivel csak látásból ismerjük és kockázatos abban bízni, akiben nincs személyes kapcsolatunk.
A vállalt kockázat ellenére úgy döntöttünk, hogy kölcsönadunk pénzt, hogy megoldhassa problémáját. Ezzel a cselekvési móddal megadjuk vagy megadjuk a szomszédnak a kétely előnyét, mivel a vele szembeni kezdeti gyanú nem áll ellene. Gyanúnk vagy kétségeink vannak a pénz visszatérítésével kapcsolatban, de úgy döntünk, hogy bízunk abban a személyben.
Nagyon valószínű, hogy nagylelkű és bizalommal bíró cselekedetünk egyetemes erkölcsi értékelésen alapul: másokkal kell cselekednünk, ahogyan velünk szeretnénk.
Jogi szempontból
Ha egy személy ellen bűncselekmény miatt bíróság elé állítják, és nincs meggyőző bizonyíték a büntetőjogi cselekményhez, a bíró bizonyíték hiányában felmentheti. Ebben az esetben az állítólagos elkövetőt a kétség érdekében felmentik. Így elképzelhető, hogy a bíró személyes meggyőződése szerint az egyén bűnös, de ha nincsenek egyértelmű bizonyítékok, amelyek őt inkriminálják, akkor fel kell szabadítani. Ezért lehet, hogy valaki egy bűncselekmény igazi tettese, de mégis felmentik.
A kétség előnye közvetlenül összefügg az ártatlanság vélelmezésének jogával (az állítólagos elkövető ártatlan, amíg bűnösségét be nem bizonyítják).
Érdemes emlékezni arra, hogy a büntetőjogban egy másik, az általunk elemzett alapelv is érvényes: in dubio pro reo (ha kétségek merülnek fel egy büntetőjogi cselekmény kapcsán, a bíróságnak a vádlott javára kell cselekednie, és soha nem ellene).
Fotó: Fotolia - tuk69tuk
