varázslat meghatározása
A varázslat kifejezést népszerű módon két kérdésre utalják. Egyrészt arra a jóslásra, amelyet mágikus eszközökkel hajtanak végre, másrészt pedig egy varázslat, varázslat vagy bűbáj kiteljesedett tényére.
Eközben manapság a kifejezést leginkább a varázslat szinonimájaként használják, és a másik felhasználás inkább visszaszorult, mivel a tisztánlátás kifejezést a jóslás kérdésére használják.
A varázslat szó megvan eredete latinul, jön valahonnan Se Tortis (szerencse és Legis (olvasás), amely egy bizonyos esemény előtt bekövetkező jelek olvasásának művészetére utal, bár főleg jóslással jár, a varázslat a jövőben bekövetkező események értelmezését javasolja azokon a jeleken keresztül, amelyek jelenünkben megnyilvánulnak.
A varázslat magában foglalja az összes manciát, vagyis a jövendőmondás vagy tarot (levonás kártyák vagy bármilyen hasonló játék használatával), a tenyérjóslás (értelmezés tenyérolvasással), koffein (jóslás a kávézacc vagy más infúziók segítségével), klerománia (bab, héj értelmezve), bibliomancia (egy könyv részletének véletlenszerű kiválasztása, az eredmény kérdés szerinti értelmezése), szellemidézés (helyzetek ismerete a halottak szellemének megidézésével) és a repülés (légköri jelenségek megfigyelése).
Kivétel nélkül az összes kultúra és nép, amely bolygónk kialakult és része, a varázsigét a különféle módszerekkel gyakorolta, amelyeket elérhető közelségükben találtak, a legegyszerűbbektől és a legnépszerűbbektől a legfinomabbakig.
Úgy tartják, hogy a varázslat megszületésének egyik oka az oksági összefüggések értelmezésének szükségessége volt, amelyek önmagukban nem voltak nyilvánvalóak, és amelyek a tudományos módszer hiányában nagyon távoli időkben minden bizonnyal összetettek és lehetetlenek voltak.