a társadalomtörténet meghatározása
A társadalomtörténetet úgy értjük, mint a történelem bemutatásának vagy elbeszélésének azt a módját, amely figyelembe veszi az összes társadalmi jelenséget, mint a történelmi beszámoló kidolgozásának alapvető részét. Így a társadalomtörténet szembesül vagy polemizálódik a múlt elmondásának azon hagyományos módjaival, amelyekben a tetteket csak politikai vagy katonai vezetők hajtották végre, és amelyekben a népeknek vagy társadalmaknak alig vagy egyáltalán nem volt értéke a történelmi törekvésben. A társadalomtörténet meglehetősen friss történelemág, ha figyelembe vesszük, hogy az ember mindig elmondta a múltat, és hogy ennek a módja csak a 19. század közepén alakult ki, hogy a 20. század elején megszilárduljon a híres Iskolával a francia Annales-ból.
A társadalomtörténet talán az egyik leginnovatívabb módszer a múlt eseményeinek bemutatására, ha figyelembe vesszük, hogy az ókortól kezdve a történelmet mindig olyan specifikus anekdotákból dolgozták ki, amelyek nagy katonai, politikai vagy vallási vezetők tevékenységén alapultak. A társadalomtörténet számára, amint a neve is mutatja, minden változás oka vagy az a tér, ahol ezek a változások és történelmi események zajlanak, nem más, mint maga a társadalom. Így a társadalomtörténet szempontjából érdekesebb figyelni azokra a társadalmi változásokra, amelyeket egy közösség az idők során megmutathat, és amelyek nagy történelmi eseményekhez vagy jelenségekhez vezethetnek.
A központi különbség az is, hogy felismerjük, hogy a társadalmi változások sokkal progresszívebbek és hosszabb távúak, így azok hatása vagy eredménye sokkal kevésbé látható, mint az egyszerű anekdoták, amelyek felismerhetők és pontosan keltezhetők. A társadalomtörténet a mentalitás változásainak, a világ megértésének, a sokáig felhalmozódott elégedetlenségnek és kényelmetlenségnek, a nyomásnak és a félelemnek a eredménye.
Ennek világos példája az lenne, ha a francia forradalmat a társadalomtörténet szemszögéből látnánk. Számára a forradalmat senki más nem hajtotta végre, csak azok a franciák, akik sok történelmi esemény (alacsony politikai részvétel, elvesztett termények, az arisztokrácia gazdagodása, magas adók) miatt kellemetlenségeket és bosszúságot halmoztak fel. Lehetetlen ezt és sok más történelmi eseményt megérteni nem társadalmi jelenségekként vagy olyan jelenségekként, amelyek egyetlen ember vagy egy politikai és katonai vezető döntése nyomán következnek be.
