mi az istentisztelet szabadsága »definíció és fogalom
Vallásszabadságként is ismert, ez alapvető jognak számít. Ez abból áll, hogy bármilyen típusú vallási meggyőződést kiválaszthat, valamint annak lehetősége, hogy ne válasszon egyet, és ateistának vagy agnosztikusnak vallja magát.
Arról szól, hogy felismerjük, hogy minden egyént tiszteletben kell tartani vallási meggyőződése és gyakorlata miatt. Ez azt jelenti, hogy senkit nem szabad arra kényszeríteni, hogy lemondjon meggyőződéséről, vagy valamilyen kényszer áldozatává váljon ebben a tekintetben.
Demokrácia és az istentisztelet szabadsága
A mai demokrácia viszonylag új keletű valóság, mivel annak legközelebbi eredete az 1789-es francia forradalom. Pontosan ebben a történelmi összefüggésben hirdették ki az ember és az állampolgárok jogainak nyilatkozatát. Ez a szöveg egy alapvető gondolatot, a szabadságot hangsúlyozza. Ebben az értelemben a szabadság alatt azt értjük, hogy mindent megtehetünk, ami nem árt másoknak.
Nyilvánvaló, hogy ez a szabadságfelfogás kivetíthető a vallási hiedelmekre.
A vallási elképzelések be nem tartása a véleménynyilvánítás szabadságának szembeszállását jelentené, amely minden demokratikus politikai rendszer alapvető szempontja. Meg kell jegyezni, hogy a demokrácia minden egyén egyenlőségén, és ezzel párhuzamosan a pluralitás és a tolerancia eszméjén alapszik. Ebben az értelemben nem lenne pluralitás vagy tolerancia, ha a vallási hiedelmeket nem lehetne teljes szabadsággal nyilvánosan kifejezni.
Az istentisztelet szabadsága olyan alapvető jog, amely még nem valósult meg világszerte
Az 1948. évi Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, különösen a 18. és 21. cikk között, kimondják, hogy az egyén vallását tiszteletben kell tartani, akár a magán-, akár a közszférában. Hasonlóképpen elismerik a vallásváltás jogát.
Az inkvizíció évszázadok óta üldözte mindazokat, akik a katolicizmussal szemben álló vallási meggyőződésüket gyakorolták. Aki hitt az egyház által el nem ismert doktrínákban, és ezeket magán vagy nyilvánosan fejezte ki, eretneknek számított, ezért bíróság elé állítható és büntethető volt (az eretnekség szokásos büntetése a kiközösítés volt).
A Szent Iroda vagy inkvizíció a középkorban kezdte útját Európában, és végül eljutott Latin-Amerikába
Ha Mexikó történetét vesszük referenciaként, akkor azt az egyház és az állam feszült viszonyai jellemzik (az 1926 és 1929 közötti Cristero-háború egyértelmű példa a vallás és a politika közötti hatalmi harcra).
A mai nyugati demokráciákban az istentisztelet szabadsága már nem jelent problémát, mivel minden alkotmányos szöveg kiemeli minden vallási doktrína tiszteletben tartásának szükségességét. A vallási okokból elnyomás azonban olyan országokban valós, mint Észak-Korea, Pakisztán, Szomália, Afganisztán, Szíria vagy Szudán.
Becslések szerint több mint 200 millió keresztényt üldöznek szerte a világon.
Fotó: Fotolia - nikiteev
