a behaviorizmus meghatározása

A jelenlegi behaviorizmus néven ismert, hogy a pszichológián belül a pszichológus, John B. Watson fejlesztette ki a 19. század vége felé, és amely szigorúan kísérleti eljárások alkalmazásából áll a megfigyelhető emberi viselkedés, vagyis egyszerű és egyszerű tanulmányozására. az a viselkedés, amelyet az ember megjelenít és meg fog tenni, ha ennek környezetét inger-válaszok halmazaként érti meg.

Ennek az áramlatnak az eredete, amely nem tekinthető iskolának, inkább egyfajta klinikai orientációnak, megtalálható az angol filozófusok által javasolt úgynevezett asszociációban, a funkcionalizmusban és Darwin evolúciós elméletében. tartott a az egyén, mint olyan szervezet felfogása, amely alkalmazkodik az őt érintő környezethez.

Amikor a behaviorizmusra fény derült, gyorsan arra törekedtem, hogy minimalizáljam és kiszorítsam a mentális folyamatok, érzelmek és érzések introspektív vizsgálatának a típusát, amely addig a pillanatig érvényesült, és felváltotta azt az emberi viselkedés és környezetükhöz való viszonyának objektív vizsgálata kísérleti módszerek alkalmazásával. Egy figyelemre méltó visszahatás felébresztette a behaviorizmust. mivel főleg az állat- és emberkutatás, valamint a pszichológia és a természettudományok, például fizika, kémia és biológia kapcsolatát mozdította elő.

Tehát elmondható, hogy a behaviorizmus egyrészt három alapvető hozzájárulást adott a mai pszichológiához felfedezte, hogy az egyént minden bizonnyal befolyásolják az ingerfeltételek, népszerűsítette a kísérleti módszer alkalmazását az egyes esetek tanulmányozására, és megbízhatóan bebizonyította, hogy a biheiviorizmus hasznos áram a pszichológián belül felmerülő néhány gyakorlati probléma megoldásához.

Hasonlóképpen, a behaviorizmus bevezetni fogja az alapvető magatartási repertoárok koncepciója, mint az emberi viselkedés magyarázatának fő konstrukciója. Ehhez a modulhoz az egyéni történelem során végbemenő tanulási folyamat kumulatív és hierarchikusEz azt jelenti, hogy a tanult viselkedés az idő múlásával általában felhalmozódik, és úgy van megszervezve, hogy egyesek nagyobb hangsúlyt kapjanak mások felett.

A tanulmányozásában és fejlődésében kulcsfontosságú személyiségek között a fent említett Watson mellett találunk Ivan Petrovich Pavlov, Burrhus Frederic Skinner és Albert Bandura.


$config[zx-auto] not found$config[zx-overlay] not found