a hermeneutika meghatározása
A hermeneutika kifejezést a filozófia kontextusában kell érteni, de a teológiában és az ismeretek azon formáiban is, amelyekben szükség van egy szöveg értelmezésére. A hermeneutika szó görög eredetű, és szó szerint a pontosítást és a fordítást jelenti. Ha ezt az elképzelést egy szövegre alkalmazzuk, akkor a hermeneutika a szöveg tisztázásának, tehát tartalmának értelmezésének folyamata.
A szövegek értelmezésének művészete
Ha az ókor bizonyos filozófiai szövegeire vagy a szent írásokra gondolunk, felmerül egy probléma: hogyan kell értelmezni ezeket. Tömören kétféleképpen lehet megérteni a hermeneutikát mint a szöveget értelmező tudományágat:
1) szó szerinti értelmezés, amely a szavak és jelentésük elemzésén alapul, és
2) egy doktrinális értelmezést, vagyis a világ felfogásából (például a kereszténységből) elemzik a szöveg tartalmát.
Egyes tudósok úgy vélik, hogy az értelmezés művészetét az adatok előzetes ismereteire (történeti, földrajzi, nyelvi adatok stb.) Kell alapozni. Csak az adatok ismeretében lehet megérteni annak valódi jelentését egy adott szövegben.
A hermeneutikai elemzés lehetővé teszi, hogy egy szerző műve ismertebbé váljon, mint amennyit maga a szerző tud róla. Ebben az értelemben ez azért lehetséges, mert a hermeneutika mint tudástechnika egy olyan elemből indul ki, amely a mű szerzőjének hiányzik, a történelmi tudat (csak akkor van történelmi tudat, ha elegendő idő telt el valaminek megértéséhez, és egy szöveg szerzője, akit elmerülve él a maga idejében és hiányzik a perspektíva).
Hermeneutika és a szellem tudományai
A tudomány két nagy blokkra osztható:
1) természettudományok, például biológia vagy geológia és
2) A szellemtudományok, például teológia, szociológia, történelem vagy antropológia. A szellemtudományok egyedisége az, hogy értelmezhetők, mivel nem adnak egyszerű adatokat, mivel ezek értelmezéséhez még valami szükséges. És az ilyen típusú tudomány helyes értelmezésére szolgáló módszer a hermeneutikai módszer.
A hermeneutikai módszer a következő premisszákból indul ki
1) az ember nem objektíven elemzi a valóságot, hanem értelmezi,
2) Nincs végleges igazság, mivel az igazság változó fogalom, és függ a történelmi körülményektől, vagy bármilyen más jellegű
3) állandó kölcsönhatás van a vizsgálat egyes adatai és az egész között (gondoljunk csak egy bibliai szakaszra, amelyet csak a globális keresztény perspektívából értünk).
Fotók: iStock - Steve Debenport / gldburger
