a kiszervezés meghatározása
A kiszervezés az üzleti terminológia része. Meghatározhatjuk azt a stratégiát, amely abból áll, hogy egy másik szervezetet fel kell venni egy adott szolgáltatás nyújtására. Más szavakkal, a kiszervezés egyenlő a kiszervezéssel, bár a kiszervezés kifejezést is használják.
A kiszervezés vagy kiszervezés fő oka a pénzügyi költségek csökkentése. Másrészt a kihelyezett vállalat nagyobb specializációt kínál az ágazatban. Vegyünk egy egyszerű példát: egy személyszállítással foglalkozó társaság alvállalkozásba veszi a másikat az autóbuszok tisztítására. Ez a stratégia magában foglalja a foglalkoztatás átadását, amelyet helyi vagy nemzetközi dimenzióban lehet felajánlani.
A kiszervezés általános mechanizmusát tekintve az az alapgondolat, hogy a szerződéses vállalat biztosítja a dolgozók számára a szolgáltatás megfelelő fejlesztéséhez szükséges gépeket és infrastruktúrát.
A munkaerő-kiszervezés a feladatok átruházásának stratégiája szerint működik, és természetesen megvannak a védelmezői és az ellenérzői.
A kiszervezés mellett
A külső cégek specializálódtak, és a fogyasztó minden szempontból jobb szolgáltatást élvezhet. Az üzleti szemlélet szerint az outsourcing stratégiai szövetség, amely lehetővé teszi a vállalatok számára az ágazatukra nem jellemző feladatok elvégzését. Másrészt a munkakörülmények esetleges visszaéléseinek elkerülése érdekében néhány ország olyan jogszabályokat vezetett be, amelyek ilyen típusú szerződéssel védik a munkavállalókat.
A kiszervezést a globalizációra jellemző jelenségként magyarázzák, amely valóság lehetővé teszi a gazdasági tevékenység szélesebb látókörű irányítását. Ezen a vonalon mentén nem szabad elfelejteni, hogy ennek a tendenciának köszönhetően sok kisvállalat növekedni tudott.
A kiszervezéssel szemben
Ezt a modalitást általában negatívan befolyásolja a foglalkoztatási feltételek, és a szakszervezetek szempontjából a munkavállalók jogait sértik. Valójában a kihelyezett vállalatok időszakosan megújítják munkatársaikat, hogy megakadályozzák őket abban, hogy hosszú ideig maradjanak a társaságban, ezáltal megtakarítva a vakációkat és mindenféle juttatást.
Ez a helyzet arra késztette néhány országot, hogy betiltja az alvállalkozásokat (Ecuador esete nagyon jelentős példa). Az ilyen típusú munka szabályozásának hiánya fenyegetést jelent a munkavállalók számára, ezért egyesek úgy vélik, hogy a piac és a globalizáció realitása nem lehet ellentétes a munkavállalók alapvető jogaival.
Fotó: iStock - Emir Memedovski