theclickinggeneration.com

A tudományt a szisztematizált tudáskészlet szigorú módszerrel megszerezték. A szó a latinból ered scientia, ami tudást jelent. Meg kell jegyezni, hogy a kritérium a tudományos ismeretek meghatározásához a korszakok során változó volt, és a magyarázatok halmaza a múltban értékelhető és a jövőben megvethető lehet. Ezen a megbecsülésen túl azt is meg kell jegyezni, hogy a múlt számos felfedezése és reflexiója továbbra is érvényes.

Bár az emberi ismeretek rendszerezésének korai szakaszában nem egyértelmű különbségtétel a között tudomány és a vallásos hit vagy odaadás, az évszázadok múlása lehetővé tette számunkra, hogy felismerjük, hogy a valóságban ez két különböző eszköz az ismeretek megközelítéséhez, amelyek ugyan nem ellentétesek, de sok esetben kiegészítik egymást, a sok szakértő.

Ebben az összefüggésben a ma "tudománynak" nevezett gyökereket az ókorra kell visszavezetni. A Görög kultúra számos írást hagyott maga után fejlett tudományos elképzelésekkel. Más távoli civilizációk is bizonyosságot tanúsítottak ebben a kérdésben, a Kolumbus előtti civilizációk voltak a példa. Helyes elképzeléseit azonban mindig összekeverték más, tudományos szempontból távol eső felismerésekkel. Ugyanebben a helyzetben körül vannak írva az empirikus ismeretekhez kapcsolódó filozófiai értékelések, amelyek jellemzik többek között az indiai és a kínai kultúra gyógyszerkönyveit.

A módszer, amely ma a tudományt irányítja A szükséges irányelvek sorozatából áll, mint például annak a lehetősége, hogy egy elmélet ki van téve olyan kísérleti teszteknek, amelyek ellentmondanak vagy meghamisítják, annak lehetősége, hogy empirikus teszteket bárki végezzen, és az ellenőrzés lehetetlensége. Így a követendő lépéseket tiszteletben tartani egy valóban tudományos folyamatot: megfigyelni a jelenségeket; megfelelően írja le őket; kivonni belőlük egy általános szabályt, kidolgozva egy hipotézist, amely jelzi az ok-okozati összefüggéseket; végül kísérletezzen a hipotézis igazolására vagy cáfolására.

A hivatalos tudományágak, amelyek valamennyi tudomány szubsztrátumául szolgáltak, a matematika és a logika, különösen az olyan tudományokban, mint pl fizikai és a kémia. Ez biztosítja, hogy a kísérleti megfigyelések számszerűsíthetők és szisztematikus modellek alapján elemezhetők legyenek. Így manapság az episztemológusok inkább különbséget tesznek a "nukleáris tudományok" között, mint például a matematika és a logika, amelyekben sok fogalmat önállóan definiálnak, konkrét bizonyítás (axiómák) nélkül, és a többi tudományos diszciplínát. Viszont ezeket a tudományokat fel lehet osztani az úgynevezett "tényszerű" és az úgynevezett "társadalmi" tudományokra. Területén ténytudomány (többek között fizika, biológia), a tudományos módszer tengelye deduktív. Ha egy általánosítást igazoltak, az az egyénre alkalmazható; Példaként említik gyakran, hogy mivel minden állat, amely szoptat és 7 nyaki csigolyával rendelkezik, emlős, ez a kategória vagy osztályozás olyan egyedeket tartalmaz, mint a delfin, a majom vagy a sündisznó. Cserébe, társadalomtudományok (szociológia, történelem, pszichológia) struktúrájuk paradigmájaként a következtetést ismerik el; Az egyénekben történtek alapján megpróbálnak általánosítást létrehozni a szubjektív hatások lehető legnagyobb mértékű csökkentése érdekében.

Jelenleg, beruházások az előrelépés érdekében a különböző tudományágakban jelentősek. Ez elsősorban annak a vágynak köszönhető, hogy olyan ismereteket szerezzenek, amelyek mind gazdasági előnyöket, mind az emberek életminőségének javulását eredményezik. Ebben az összefüggésben érdekes ellenőrizni a tudósok munkájának pénzügyi támogatásának szükségességét, ideális feltételek mellett magától az államtól, a teljes népesség helyzetének optimalizálása céljából. A magánszervezetek vagy a nem kormányzati szervezetek szponzorálása szintén nagyon hasznos eszköz, különösen a farmakológiai kutatásban (ténytudományok) és számos lakossági probléma (társadalomtudomány) kezelésében, megfelelő sorrendben.

Végül, bár időnként a tudomány etikai összetevője vita tárgyát képezte, körültekintő megjegyezni, hogy az etika maga is tudomány, dinamikus változások és tanulmányok tárgya. Hasonlóképpen, amint azt mindkét tantárgy szakértői elismerték, különböző személyes és kulturális irányultsággal, bár a tudománynak, mint elvont entitásnak nincs etikája, a tudósoknak igen, ami releváns tény mind a kísérletezés, mind a növekvő tudás mindennapi alkalmazása során.