a föld tengelyének meghatározása
A Naprendszer többi bolygójához hasonlóan a Föld is kétféle mozgást végez: rotációs és transzlációs. Az elsőben a Föld önmagán forog egy képzeletbeli tengely körül, kissé lejtve és keresztezve a pólusokat. Ami a forgatás időtartamát illeti, a teljes körforgás 24 órát vesz igénybe, ezért a napnak 24 órája van. A transzlációs mozgás az, amellyel a Föld egy elliptikus pályán halad a Nap körül, és ez a teljes fordulat 365 nap alatt, vagyis egy év alatt megy végbe. Mindkét mozdulatot a 17. században fedezte fel Nicolai Copernicus lengyel csillagász.
A forgástengely dőlése
A Föld forgástengelye 23,5 fokos ferde szöget képez az ideális tengelyhez képest. Ez a dőlés az Egyenlítő síkjában és a pálya síkjában meglévő szögek alapján figyelhető meg.
A föld tengelyének mozgása lehetővé teszi számunkra az évszakok változásának magyarázatát. Ennek oka az a tény, hogy mivel a tengely enyhén ferde, a napsugarak nagyobb hatással vannak egyes területekre, mint másokra. Ily módon, amikor a mérsékelt égövön az északi féltekén nyár van, a déli féltekén tél van. A Föld tengelyének mozgása és a Nap helyzete azok a tényezők, amelyek meghatározzák az évszakok változását a két féltekén.
A Föld dőlése megmagyarázza a bolygó hőmérsékleteinek sokféleségét. Ebben az értelemben minél merőlegesebben vetülnek ki a nap sugarai a Föld egy területére, annál nagyobb a hő ezen a területen. Ily módon a bolygónak különböző termikus zónái vannak: a hideg, a mérsékelt és a meleg zóna.
A képzeletbeli vonalak, amelyek a Földön húzódnak
A Föld különböző helyeinek pontos elhelyezkedésének megkönnyítése érdekében az emberek képzeletbeli vonalak, párhuzamok és meridiánok sorozatát hozták létre. Az előbbi vízszintes, az utóbbi pedig függőleges. A párhuzamok olyan képzeletbeli körök, amelyeket a föld felszínén bárhová lehúzhatunk.
Az Egyenlítő a nulla párhuzamos, és két félgömbre osztja a Földet, az északi féltekére és a déli féltekére (az első a rák trópusaként ismert párhuzam, a második a bak trópusa). A meridiánok az Egyenlítőre merőleges félkörök, amelyek áthaladnak a pólusokon, és a föld felszínén bárhol követhetők. A greenwichi meridián a nulla meridián, és két félgömbre osztja a Földet, nyugatra és keletre.
Fotók: Fotolia - Alswart / Yang MingQi
