a társadalmi kontroll meghatározása
A társadalmi kontrollról szólva a különféle szabályok és szabályozások azon csoportjára utal, amelyeket a társadalom kifejezetten vagy hallgatólagosan hoz létre az egyének rendjének fenntartása érdekében, és lehetővé teszi a szervezett és ellenőrzött életszínvonal kialakulását. A társadalmi kontroll különféle módon lehet jelen, mind formális, mind informális gyakorlatok révén, társadalmilag elfogadott szabályozások révén, és ugyanazon egyén önmagára való kényszerítésével.
A társadalmi kontroll célja, hogy a társadalmi csoportokat formálisan elfogadott sorrendben tartsa oly módon, hogy számos olyan alapszabályt tiszteletben tartsanak, amelyek hozzájárulnak a szervezett és nem konfliktusos életmód kialakításához. Ebben az értelemben a társadalmi ellenőrzés eszméjét illetően a leglátványosabban azok a szabályok vonatkoznak, amelyeket törvények, alapszabályok és hivatalos előírások fogalmaznak meg, amelyeket a társadalom minden tagjának ugyanúgy be kell tartania. Ezeket az intézkedéseket az egész társadalom hozza létre és fogadja el, mivel kifejezetten megalapozottak. A kifejezett társadalmi kontroll kapcsolatba hozható a politikai érdekekkel és a társadalom különböző csoportjainak politikai megnyilvánulásainak törlésével is, bár az ilyen helyzetek bizonyos esetekben az implicit keretei közé tartozhatnak.
A társadalmi kontrollt azonban informális módszerekkel is gyakorolják, amelyeket nem kell egyértelművé tenni, és amelyek időnként sokkal nagyobb erővel bírnak, mint a formális módszerek. Itt meg kell említenünk a vallások, a társadalmi hierarchiák, a média és a propaganda, az erkölcsi normák és mások által gyakorolt társadalmi kontrollt. Az informális társadalmi kontrollnormák e halmaza arra törekszik, hogy az egyénben önkéntes alapon elsajátítsa a társadalmilag elfogadott magatartást. Gyakran előfordul, hogy a társadalmi kontroll ezen implicit normái nem lehetnek teljesen etikusak, különösen, ha a propagandáról és bizonyos reklámüzenetek hatalmáról van szó.
Végül a társadalmi kontrollt is ugyanazon egyén gyakorolja, és itt van különös súlya az olyan intézményeknek, mint a család és a vallás. A társadalmi kontrollnak ezek az önszabályozó normái erősen összefüggenek bizonyos attitűdök és gondolatok cenzúrájával, és szélsőséges esetekben túlzottan elnyomó és öncenzúrázó személyiségek fejlődését eredményezhetik.
