a phloem meghatározása
Parancsára Növénytan, nak, nek hívják Libériai flóra, cső vagy szemüveg, hoz egy növény vezetőszövete, amely szerves tápanyagok, elsősorban a fotoszintetikus és autotróf antenna részei által termelt cukrok földalatti, nem fotoszintetikus, bazális részekkel történő szállításával foglalkozik; vagyis a kétszikű angiospermás növények központi hengerének egy része, amely különösen a leszálló nedvet szállító szitatartó kötegekből vagy kötegekből áll.
Kétféle phloem létezik: elsődleges és másodlagos. Az első a vaszkuláris kötegeket képezi és érik a növény azon részein, amelyek még mindig növekednek, szitáló elemeik nagyon hamar inaktívvá válnak. Meg kell jegyezni, hogy azokban a növényekben, amelyek nem rendelkeznek másodlagos növekedéssel, a felnőtt szervek funkcionális flémáját képezi. És a másodlagos fléma eredete a kambium (fás szárú növények sajátos növényi szövete), a szár vagy a gyökér perifériája felé helyezkedik el. Axiális és radiális rendszerrel rendelkezik.
Eközben a floém alkotó elemei a következők: szűrési elemek (Ezek a legspecializáltabbak, változó vastagságúak és oldalsó falak vannak gyöngyházvastagodásokkal. Feladatuk az, hogy megkönnyítsék az apoplasztikus radiális transzportot. A fénymikroszkóppal megfigyelhetők); társsejtek (a szitacsövekhez kapcsolódó, nagyon specializált sejtek. Felvállalják a rostaelemek magfunkcióit és meghalnak, ha az utóbbiak már nem működnek. Gondoskodnak a rostálóelemek be- és kirakásáról); Y parenchimasejtek (Változó mennyiségben vannak bemutatva, kevésbé specializálódtak, mint az előzőek, és az elsődleges és a másodlagos floémban eltérő megjelenésűek. A rostáló elemek be- és kirakásával foglalkoznak, a cukrot a kísérő sejtekbe viszik; keményítő tanninok, zsírok és kristályok).
